Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Henke... ----

Magyar Magyar Német Német
Henke... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Henke

1. Ármin Vilmos Ede, német büntetőjogász, szül. Braunschweigben 1783 okt. 28., megh. u. o. 1869 márc. 14. Jogi tanulásait elvégezvén, 1806. Erlangenben és 1808 Landshurban magántanár lett, 1813. Nürnbergben asszesszorrá nevezték ki, 1814. Bernbe lett tanár, 1832. a wolfenbütteli fő fellebezési törvényszék tanácsosá és rendes tanárrá tették meg Hlleben. 1857. nyugalomba vonult. Művei: Handbuch des Kriminalrechts und der Kriminalrechtsploitik (Berlin 1823-1838, 4 kötet).

2. G. Ernő Lajos Tódor, német prot. egyháztörétnész, H. Herik fia, szül. Helmstädben 1804 febr. 22., megh. Marburgban 1872 dec. 1. 1833. Jenában rendkivüli tanár, 1836. Wolfenbüttelben egyháztanácsos, 1839. Marburgban teologiai tanár s 1849. egyszersmind a teologiai szeminárium eforusa. Az egyháztörténelem mezjén főműve: Georg Calixtus u. seine Zeit (1853-1860, 2 köt.); ezenkivül jelesebb művei: Papst Pius VII (1860); Konrad von Marburg (1862); Kaspar Peucer u. Nik. Krell (1865); Jacob Frid. Fries, aus seinem handschriftlichen Nachlass dargestellt (1867); Zur neueren Kirchengeschichte (1867). Hátrahagyott irataiból megjelentek: Neure Kirchengeschichte (1875-1880, 3 köt.); Ergebnisse u. Gleichnisse (1874); Vorlesungen über Liturgik u. Homiletik (1876). V. ö. Mangold, E. L. Th. H. (1879).

3. H. Henrik Fülöp Konrád, német prot. egyháztörténész, született Hehlenben (Braunschweig) 1752 jul. 3., megh Braunschwiegban 1809 máj. 2. Teologiai tanulmányait a helmstedti egyetemen bevégezvég, 1776. magisterré, 1778. ugyanitt a nyelvészet rendkivüli, 1780. a teologia rendes tanára lett s egyszersmind a teologiai szeminárium gazagtója, 1804. Braunschweigban az egyháztanács alelnöke és az ottani Carolinum gondnoka. Kiváló műve: Allgemeine Geschichte d. Christlichen Kirche (az 1-6. köt ujabb kiad. 1795-1806; a 7-9. kötetet Vater adta ki 1818-20); említést érdemel még: Lineamenta institutionum fidei Chr. hist. criticarum (1793) cimü műve. Ezeken kivül kiadott egy csomó folyóiratot; ilyenek: Magazin für d. Religionsphilosophie, Exegese u. Kirchengeschichte (1793-1804, 12 köt.); Archiv für die neueste Kirchengeschichte (1794-1799, 6 köt.). V. ö. Wolff u. Bollmann, Denkwürdigkeiten aus H.-s Leben (1816).

4. H. Vilmos Jakab Fülöp, német anatomus, született Jenában 1834 junius 19-én. Marburgban, Göttingában, Berlinben és Uterchtben tanult s 1865-ben a boncolástan tanára lett Rostockban; 1872-ben Prágában, 1875-ben pedig Tübingába hivták az anatomiai tanszékre. Művei: Die Gruppe des Laokoon (Lipcse 1872); Handbuch der Anatomie und Mechanik der Glenke (Lipcse 1863); Das Auge und der Blick (Rostock 1871); Topographische Anatomie des Menschen in Abbilsung und Beschreibung (Berlin 1879-83, 2 köt.); Handatlas und Alnleitung zum Studium der Anatomie im Präparirsaal (u. o. 1880-89); Vorträgen über Plastik, Mimik u. Drama (u. o. 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is