Henrik Raspe
Türingia tartománygrófja, I. Hermann és bajor Zsófia
másodszülött fia, megh. a Wartburgon 1247 február 17. Kegyes Lajos, bátyjának
halála után (1227) fegyverrel támadt sógornője, özvegy szent Erzsébet ellen,
akit gyermekeivel együtt Wartburg várából kiüzött. 1241. Türingiát és a szász
Pfalzot, mely fölött eleinte mint II. Henrik unokaöccsének gyámja uralkodott,
gyámfiának halála után saját országaiba kebelezte. H. hathatósan támogatta a
cseheket a mongolok betörései ellen (1241), a pápa és a császár közötti
harcokban pedig a pápa zászlaja alatt küzdött. Miután a lyoni zsinat II.
Frigyes császárt 1245. trónvesztettnek nyilvánította, a pápa hivei 1246 máj.
22.Veitshochheimban (Würzburg mellett) H.-et választották meg ellenkirálynak,
amiért azután ellenfelei «Paffenkönig» gúnynévvel illették. A pápai pénzen
toborzott sereggel megverték ugyan Konrád királyt Frankfurtnál (1246 augusztus
5.), azonban Ulm ostroma alkalmával súlyosan megbetegedett és nemsokára a
Wartburgon meghalt. Vele kihalt a türingiai tartománygrófok férfi-ága: a gazdag
örökség a türingiai örökösödési háborura szolgáltatott alkalmat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|