Henrik Raspe

Türingia tartománygrófja, I. Hermann és bajor Zsófia másodszülött fia, megh. a Wartburgon 1247 február 17. Kegyes Lajos, bátyjának halála után (1227) fegyverrel támadt sógornője, özvegy szent Erzsébet ellen, akit gyermekeivel együtt Wartburg várából kiüzött. 1241. Türingiát és a szász Pfalzot, mely fölött eleinte mint II. Henrik unokaöccsének gyámja uralkodott, gyámfiának halála után saját országaiba kebelezte. H. hathatósan támogatta a cseheket a mongolok betörései ellen (1241), a pápa és a császár közötti harcokban pedig a pápa zászlaja alatt küzdött. Miután a lyoni zsinat II. Frigyes császárt 1245. trónvesztettnek nyilvánította, a pápa hivei 1246 máj. 22.Veitshochheimban (Würzburg mellett) H.-et választották meg ellenkirálynak, amiért azután ellenfelei «Paffenkönig» gúnynévvel illették. A pápai pénzen toborzott sereggel megverték ugyan Konrád királyt Frankfurtnál (1246 augusztus 5.), azonban Ulm ostroma alkalmával súlyosan megbetegedett és nemsokára a Wartburgon meghalt. Vele kihalt a türingiai tartománygrófok férfi-ága: a gazdag örökség a türingiai örökösödési háborura szolgáltatott alkalmat.

Forrás: Pallas Nagylexikon