Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hepaistos... ----

Magyar Magyar Német Német
Hepaistos... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hepaistos

(gör., római Volcanus), Zeus villámló hatalmának megszemélyesítése, Zeus és Hera fia, még pedig Zeusnak egy harca (vihar) alkalmával született; de mivel sánta volt (a villám cikázásának képe), anyja tengerbe dobta (a sujtó villám képe), ahol egy földalatti barlangban 9 évig rejtőzött, s Thetis és Eurynome tengeri istennők gondozták (a villámlás nélkül folyó hónapok); de Dionisos (eredetile tavasz) hivására visszatért az égbe, ahol aztán apjának fejét baltával (villám) felhasította s nagy moraj (dörgés) közben előugrott Pallas Athéne (eredetileg zivatar-istennő). Ime az égi háboru hatalmainak különválása az őshatalomtól, Zeustól. A tavasz termékenyítő hatása alatt keletkezhetett H.-nak az Ilias szerint Kharsi (Gratia, kellem, báj) istennővel v. az Odisseia szerint Aphroditével, a szerelem és termékenység istenasszonyával való összeházasítása, mig Hesidosnál Aglaia (az egyik Kharis) a neje. Midőn a legcsunyább istenek a legszebb istennővel megjelent az égi istenek előtt, ezek féktelen kacagásban törtek ki, szintugy akkor is, midőn becegő léptekben járdalt az égiek előtt, nektárral kinálgatva őket (homerosi kacaj). Később a bányászat és ércmivesség feltalálásával a tüz jelenségeinek rokonsága alapján az égi háboru istensége a kovácsmesterség intenévé alakut, s ez a minősége adott alkalmat amaz ábrázolásokra, amelyek az isteni kovácsot kalapáccsal s egyéb szerszámokkal rövid ruhában mutatják (a brit muzeum bronz szobra). Majd a tüzhányó hegyek (Lemnosz szigetén, Sziciliában és a Lipari szegeteken) borzalamas tüneményeinek megmagyarázására a görögök élénk képzelete H. mellé az u. n. Kikloposzokat találta ki kovácslegényül s helyezte ama hegyek alá; továbbá azt is beszélték H.-ról, hogy Zeus és Hera perpatvara alkalmával anyjának fogván pártjját, apja Lemnosz szigetére dobta (Ilias I. ének), s ez a vulkanikus sziget azóta lett H. kultuszának fő helye, ahol azután tisztelete egybeolvadt a keleti eredetü Kabeiroszok (nagy istenek) hasonló fajta tiszteletével. A régi költők minden nagyszerü művet H. készítményének mondottak; igy neki tualjdonították az istenek palotáit az Olimusonk, Achilleus pajzsát stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is