Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hepatitis-B... ----

Magyar Magyar Német Német
Hepatitis-B... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hepatitis-B vírus

A májgyulladás (orvosi nevén hepatitis) különböző kórokozók által kiváltott megbetegedés, melyet a májsejtek pusztulása és az ebből adódó májműködési zavar jellemez. Létfontosságú szervünk a máj, károsodása ezért súlyos betegséget, néha halált okoz.

A HBV-fertőzés következményei a következők lehetnek:

Heveny májgyulladás
A felnőttkori fertőzéseknek csak 30-40%-ában alakul ki, de gyógyulása általában elhúzódóbb, mint a széklet útján terjedő, a "piszkos kéz betegségének" nevezett, hepatitis-A vírus okozta fertőzésé. Ugyanakkor az esetek 1%-ában a betegség lefolyása során májelégtelenség, májkóma alakulhat ki, mely különböző szövődményekhez és végső soron halálhoz is vezethet. A heveny májelégtelenséggel járó B vírus hepatitis esetén (melynek egyébként 20%-os a túlélése), az idejében végzett májátültetés ma már az esetek 50-70%-ában gyógyulást eredményez.

Hordozó állapot
Amikor a gyulladás megszűnt, de a vírus a szervezetből nem ürült ki, hanem a májsejtek magjában tovább él, az érintett személy vírushordozóvá válik.

Idült májgyulladás
Az esetek 10%-ában alakul ki; kezelés nélkül 5-10 év alatt májzsugorhoz vezethet, de szerencsés esetekben (8-10%) a vírus szaporodása magától is megszunik, és a gyulladásos jelek is eltűnnek a májszövetből. Gyermekekben azonban akár az esetek 90%-ában is idült gyulladás alakulhat ki.

Májzsugor
Ez már a fent említett idült májgyulladás végstádiuma.

Rosszindulatú daganat
B vírus okozta májzsugor talaján jóval gyakrabban alakul ki a máj rosszindulatú daganatos megbetegedése. Afrikában az ilyen esetek 61%-ában, Kínában pedig 86%-ában mutatható ki a HBV jelenléte. E daganatok előfordulásának veszélye 20-40 év hordozó állapot után emelkedik jelentősen.

Hosszadalmas kezelés
Heveny májgyulladás esetén a megfelelő ideig tartó ágynyugalom, vitaminok adása, kalóriadús étkezés jelentik a kezelés legfőbb pontjait. A heveny szakasz többnyire néhány hét alatt teljesen meggyógyul.
Májelégtelenség, májkóma kialakulásakor többnyire csak a sürgős májátültetés vezethet gyógyuláshoz. Az esetek kb. 10%-ában a gyulladás 6 hónap alatt sem szűnik meg teljesen (ez a laboratóriumi vizsgálatok megfelelő időközönként történő ismétlésével követhető), hanem idültté válik. Ekkor a máj szövettani vizsgálatával el lehet dönteni, hogy a gyulladás azonnali kezelést igényel-e vagy sem.
Az idült májgyulladás kezelésére különböző sikerrel alkalmaztak vírusellenes szereket, de általában nem lehetett velük tartós eredményt elérni. Mellettük az immár több éves klinikai tapasztalat alapján bizonyítottan eredményesnek mondott interferonkészítmények a betegek mintegy 40%-ában vezethetnek gyógyuláshoz.
A HBV-fertőzés okozta végstádiumú májzsugor gyógyításának egyedüli módja a májátültetés. Nagy gond viszont az átültetett máj újbóli megfertőződése a szervezetben megbújt B vírussal. A májrák sebészi kezelést igényel, egyes eseteiben a májátültetés is szóba jön.

A megelőzés érdekében
Kerülni kell a fertőzés szempontjából fokozott kockázatot jelentő élethelyzeteket, illetve megfelelő óvintézkedéseket kell tenni ezek elkerülésére (pl. egészségügyi dolgozók gumikesztyűhasználata vérrel való manipulációk során, alkalmi szexuális kapcsolatban az óvszer használata stb.). Ma már a HBV okozta hepatitis és ennek szövődményei védőoltással is megelőzhetők. Aktív és passzív védettség kialakítására egyaránt lehetőség van.

Tekintettel a magyar népesség alacsony átfertőzöttségére, nem szükséges a lakosság teljes körű vakcinációja. Kívánatos lenne azonban a fertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportok védőoltása. Indokolt lehet a felsoroltak mellett az aktív nemi életet elkezdők beoltása, aminek nyomán a fertőzés ellen védő ellenanyag alakul ki a szervezetben. A védőoltás 3 injekció beadásából áll, a 0., 1. és 6. hónapban. A védettséget jelentő ellenanyagszint általában már a második, de esetenként csak a harmadik oltás után alakul ki. Évek múltán (kb. 5 év) az ellenanyagszint a még védettséget jelentő érték alá csökkenhet, ekkor emlékeztető oltás válhat indokolttá.

Azok, akik bizonyítottan HBV hordozó beteggel kerültek olyan kapcsolatba, amelynek során a vírus átvihető (vér, nemi váladékok), aktív és passzív védőoltásban részesítendők. Ez utóbbi esetben nem várhatunk arra, hogy majd a szervezet ellenanyagot hoz létre, hanem az azonnali védettség biztosításához kész ellenanyagot kell oltás formájában a vérbe juttatni.

Hasonlóképpen aktív és passzív védőoltásban kell részesíteni megszületésük után a B-vírust hordozó anyák gyermekeit.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is