Heppe

Henrik Lajos Gyula, német protestáns teologus, szül. Casselben 1820 márc. 30., megh. Marburgban 1789 jul. 25. A marburgi egyetemen végezte teologiai tanulmányait, s itt nyert tanári képesítést (1844), miután előbb szülővárosában segédlelkészkedett; ugyanott lett 1850. rendkivüli, 1864. rendes teologiai tanár. Egyik főérdeme azon kitartó harc, melyet Vilmár (l. o.) és hivei papuralmi s tulzó lutheri iránya ellen folytatott. Számos nagybecsü és leginkább a refomáció történetével foglalkozó műve közül megemlítendők: Die 15 Marburger Artikel vom 3. Okt. 1529, nach dem wiederaufgefundenen Autographon der Reformatoren verüffentlicht (1847); Geschichte der Hessischen Generalsynode von 1568-82. (1847-48, 2 köt.); Die Restauration des Katholicismus in Fulda (1850); Dei confessionelle Entwickelung der altprot. Kirche Deutschlands (1858); Geschichte des deutschen Protestanismus (2. kiad. 1865-66, 4 köt.); Kogmatik des deutschen Protestantismus im 16-ten Jahrhundert (1857, 3 köt.); Geschichte d. deutschen Volksschulwesens (1857-1859, 5 köt.); Theodor Beza, leben u. ausgewählte Schriften (1861); Philipp Melanchton, der Lehrer Deutschlands (1867); Zur Geschichte der evangel. Kirche Rheinlands u. Westfalens (1867-70, 2 köt.); Geschichte der theologischen Facultät zu Marburg (1873); Dei presbyteriale Synodalverfassung d. evang. Kirche in Norddeutschland (2. kiad. 1874); Geschichte der queitistischen Mystik in der katolischen Kirche (1875); Kirchengeschichte beider Hessen (1876-78, 2 köt.); Neubearbeitung von Soldans Gescichte der Hexenprocesse (1880, 2 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon