Heraklidák

Herakles utódai, számos törzs és előkelő család a régi Görögországban, akik eredetöket a nemzeti hőstől származtatták. Első sorban számot és igényt tartott erre a Hyllos törzse, amely a dórokkal jött a Peloponnezusba, hogy Argoszt, Lakedaimont és Pilosz földjét elfoglalja. Herakles halála után fiait (köztök Hyllost) Euristeus üldözni kezdi, ők Athénbe menekültek Theseushoz, kivel együtt az üldöző Euristeust a skironi sziklák közelében megverték. Majd elfoglalták a Peloponnezus jelentékeny részét, miglen a döghalál elől meghátrálván, Tesszáliában vonultak, hol Aigmios Hyllosnak önként átadta földje harmadrészét. Három év mulva Hyllos ismételten sikra szállt, hogy Atreustól elvegye Euristeus régi birodalmát, de tiz évvel a trójai háboru előtt párbajban elesett Echemos arkádiai király ellen, Korintus és Megara határán. Hyllos utódai (Kleodiaios, később Aristomachos) ismételték a berohanásokat, de életökkel lakoltak. Csak Aristomachos fiainak (Temenos, Kresphontes és Aristodemos) sikerült végre Pelopsz szigetét elfolalni. Aristodemos megsértett egy jóst és ezért a villám agyonsujtotta, de azért a hadjárat sikerült, merta ajóslat háromszemü vezért kivánt (Oxylos, az eolok királya aki félszemü létére öszvéren ülve vezette őket). A győztesek mogosztoztak: Temenos kapta Argoszt, Kresphontes Messzeniát, Prokles és Euristenes (Aristodemos fiai) Lakedaimont. Eddig a hősmonda, ezentul a Heraklidák hadjáratai már a történet keretében folynak. Az említett testvérek és utódaik uralkodnak ezentul a Peloponnezus több országaiban, s az egész hagyomány a félsziget elfoglalásának jogusultáságát vitatja, idevonván a dórok egyik főtörzsét, a Hyllos-utódokét is. Lakedamionban a H. 221-ig uralkodnak, másutt sokkal korábban eltünnek. H.-nak más országokban is talánunk nyomára. Igy a makedon királyok Themonstól származtatván magukat, szintén H. akartak lenni, nyilván hogy hellén eredetöket ezzel is minden kétségen kivül helyezzék. Lidiában a H. dinasztiája magától Heraklestól igyekezett leszármazni s ennek révén a Mermándokat megelőzőleg 505 évig uralkodott Lidida felett, de ez a genealogia inkább Sandon asszir hősre utal vissza, kit a görögök Heraklesnek neveztek s egyik nyoma az asszirok uralmának Lidiában. V. ö. Busolt, Griechische Geschichte, I. köt. (Gotha 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon