Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hérault... ----

Magyar Magyar Német Német
Hérault... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hérault

1. D.-Franciaország 197 km. hosszu folyója 2900 km2 területü vizkörnyékkel. Gard départementban, az Aigoual (1567 m.) lejtőjén ered; A Claron fölvétele után D-nek fordul; átlép H. départementba. A Garriguses-hegyek közt köves, sziklás és vad hegyszorosokban folytatja utját és számos sellőt alkot; a Guffer Noir alatt kilép a sikságra és Agdetól öt km.-nyire a Földközi-tengerbe torkollik. 11 km.-nyi hosszuságban kis, Ageig pedig nagyobb hajó is járhatnak rajta. Mellékvizei: a Lveng, ez Ergue, a Dourbie, a Dordallion, Boyne és tongue. - 2. H., Département Franciaországban, Gard, Aveyron, Tarn, Aude és a Földközi-tenger közt, 6198 km2 területtel, 461,651, 1 km2 -re 192,9 lak. A tengerparton holmokbuckák huzódnak, melyekből a Pilier de Sant-Clair és a Saint-Loup volkán emelkednek ki. A hegyek a Cevennes részei és pedig a Monts de l"Espinouse, melyek a Agout forrásai fölött érik el legnagyobb magasságukat (1122 m.), a Montagne Noire a Pic de Nore-ral (1210 m.), az Escandorgue (4-800 m.) és a Garnigues (943 m); ez utóbbiak a Larzac-fensiknak szélét alkotják, amelyknek azonban a nagyobb része Aveyronban van. Az Aude csak torkolatának egyik ágával tartozik a départementhoz, de az Ognon és Cessen nevü mellékvizei itt folynak. Az orb H.-n folyik keresztül és itt veszi fel a Maret és Jaurt. Itt tokoll még a Libron és a H. (l. föntebb), amelyről a département a nevét kapta. A H. torkolatától Gard départemetnig a partok homokbuckái mögött érdekes laguna-(étang)-sor huzódik el. A Maguelonne és Pérols között szakad még a tengerbe a Lez, amely 11 km.-nyi hosszuságban hajózható. A Vidourle csak jobb partjával tartozik H.-hoz. A magas helyegyet kiveve az éghajlat mindenütt enyhe. A szelid éghajlaat alatt a gabonanemüeken kivül a déligyümölcs- különösen az olajfa-termelés sok munkást foglalkoztat. Buzából 1893. 13,418 ha.-on 158,608 hl., rozsból 4060 ha.-on 54,155 hl., árbából 1062 ha.-on 9650 h. és zabból 7793 ha.-on 86,700 hl. termeltt. Szőllővel 1876. sz egész départementnak 1/3-a volt beültetve; bár a filloxera itt pusztított el legtöbbet, a szőllőtermelés még most is igen folntos gazdasági ág és a temés ujabb jelentékeny emelkedést mutat. 1892. 173,025 ha. volt szőllővel beültetve és 7.054,353 ha.. brot termett, holott az 1882-91-iki átlagos termés csak 3.755,438 hl. volt. Ezen borok közül némelyik, különösen a "Luenl-Viel- és a Frontignan-melléki, kitünő minőségüek. Az olajfát 3? ezer ha.-on termesztik és az évi temés körülbell 1 millió kgm. olajat ád. Az erdők a hegyeken 86,00 ha.-nyi területet foglalnak el. Szenet Béziers járásban a graissessaci bánya szolgáltat legtöbbet. Igen sok tengeri sót főznek a tengermelléki lagunákból. Ásványvizforrásuk vannak a Villecelle mellett és Balarucles-Bains-ben. A legfontosabb iparágak a szeszgyártás, főképen Béziers, Saint-Ponts és Montpellier járásokban, a durva posztógyártás Lodcve és Clermont körül, a szappan- és bőrgyártás, végül Cetteben az Uj-Foundlandból eredő tőkehal besózása. A kereskedelem a département termékeinek különféleségénél fogva élénk. A főkikötőhely Cette, a legjelentékenyebb szeszpiac Pézenas. H. 1790. alakítotattott Languedocnak következő részeiből: Maguellonais, Lodévois, Sfadcs, Béderrois, Bitterrois, Pays de Thomicres és Minervois egy részéből. Jelenleg 4 arrondissementra van fölosztva, ezek: Montpellier, ami a fővárosa is, Béziers, Lodcve és Sant-Pons. V. ö. Brieu, Historie du dépatement de l"H. (1861), Gide dans l"H. (1874); Joanne, Géographie de l"Hérault (1881).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is