1. D.-Franciaország 197 km. hosszu folyója 2900 km2
területü vizkörnyékkel. Gard départementban, az Aigoual (1567 m.) lejtőjén
ered; A Claron fölvétele után D-nek fordul; átlép H. départementba. A
Garriguses-hegyek közt köves, sziklás és vad hegyszorosokban folytatja utját és
számos sellőt alkot; a Guffer Noir alatt kilép a sikságra és Agdetól öt
km.-nyire a Földközi-tengerbe torkollik. 11 km.-nyi hosszuságban kis, Ageig
pedig nagyobb hajó is járhatnak rajta. Mellékvizei: a Lveng, ez Ergue, a
Dourbie, a Dordallion, Boyne és tongue. - 2. H., Département Franciaországban,
Gard, Aveyron, Tarn, Aude és a Földközi-tenger közt, 6198 km2 területtel,
461,651, 1 km2 -re 192,9 lak. A tengerparton holmokbuckák huzódnak,
melyekből a Pilier de Sant-Clair és a Saint-Loup volkán emelkednek ki. A hegyek
a Cevennes részei és pedig a Monts de l"Espinouse, melyek a Agout forrásai
fölött érik el legnagyobb magasságukat (1122 m.), a Montagne Noire a Pic de Nore-ral
(1210 m.), az Escandorgue (4-800 m.) és a Garnigues (943 m); ez utóbbiak a
Larzac-fensiknak szélét alkotják, amelyknek azonban a nagyobb része Aveyronban
van. Az Aude csak torkolatának egyik ágával tartozik a départementhoz, de az
Ognon és Cessen nevü mellékvizei itt folynak. Az orb H.-n folyik keresztül és
itt veszi fel a Maret és Jaurt. Itt tokoll még a Libron és a H. (l. föntebb),
amelyről a département a nevét kapta. A H. torkolatától Gard départemetnig a
partok homokbuckái mögött érdekes laguna-(étang)-sor huzódik el. A Maguelonne
és Pérols között szakad még a tengerbe a Lez, amely 11 km.-nyi hosszuságban
hajózható. A Vidourle csak jobb partjával tartozik H.-hoz. A magas helyegyet
kiveve az éghajlat mindenütt enyhe. A szelid éghajlaat alatt a gabonanemüeken
kivül a déligyümölcs- különösen az olajfa-termelés sok munkást foglalkoztat.
Buzából 1893. 13,418 ha.-on 158,608 hl., rozsból 4060 ha.-on 54,155 hl.,
árbából 1062 ha.-on 9650 h. és zabból 7793 ha.-on 86,700 hl. termeltt.
Szőllővel 1876. sz egész départementnak 1/3-a volt
beültetve; bár a filloxera itt pusztított el legtöbbet, a szőllőtermelés még
most is igen folntos gazdasági ág és a temés ujabb jelentékeny emelkedést
mutat. 1892. 173,025 ha. volt szőllővel beültetve és 7.054,353 ha.. brot termett,
holott az 1882-91-iki átlagos termés csak 3.755,438 hl. volt. Ezen borok közül
némelyik, különösen a "Luenl-Viel- és a Frontignan-melléki, kitünő minőségüek.
Az olajfát 3? ezer ha.-on termesztik és az évi temés körülbell 1 millió kgm.
olajat ád. Az erdők a hegyeken 86,00 ha.-nyi területet foglalnak el. Szenet
Béziers járásban a graissessaci bánya szolgáltat legtöbbet. Igen sok tengeri
sót főznek a tengermelléki lagunákból. Ásványvizforrásuk vannak a Villecelle
mellett és Balarucles-Bains-ben. A legfontosabb iparágak a szeszgyártás,
főképen Béziers, Saint-Ponts és Montpellier járásokban, a durva posztógyártás
Lodcve és Clermont körül, a szappan- és bőrgyártás, végül Cetteben az
Uj-Foundlandból eredő tőkehal besózása. A kereskedelem a département termékeinek
különféleségénél fogva élénk. A főkikötőhely Cette, a legjelentékenyebb
szeszpiac Pézenas. H. 1790. alakítotattott Languedocnak következő részeiből:
Maguellonais, Lodévois, Sfadcs, Béderrois, Bitterrois, Pays de Thomicres és
Minervois egy részéből. Jelenleg 4 arrondissementra van fölosztva, ezek:
Montpellier, ami a fővárosa is, Béziers, Lodcve és Sant-Pons. V. ö. Brieu,
Historie du dépatement de l"H. (1861), Gide dans l"H. (1874); Joanne,
Géographie de l"Hérault (1881).
Forrás: Pallas Nagylexikon