Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Herbst... ----

Magyar Magyar Német Német
Herbst... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Herbst

1. Ede, osztrák politikus és miniszter, szül. Bécsben 1820 dec. 9., megh. u. o. 1892 jun. 25-én. Jogot végzett és azután pénzügyi tisztviselő lett. 1847. a tanári pályára lépett és a büntetőjog tanára lett előbb a lembergi, 1858. pedig a prágai egyetemen. Az alkotmányos éra beköszöntével (1861) a politikai pályára adta magát és nemcsak a cseh tartománygyülésbe, hanem a bécsi birodalmi gyülébe is beválasztották. Rövid idő alatt az alkotmányos német pártnak egyik vezérfiává küzdötte fel magát. Orszlánrésze volt az 1867. évi vallás-politikai parlamentáli sküzdelmekben,melyek a konkordatum felmondása nyomában jártak és e viharos napokban szerezte népszerüségét. 1867 dec. 30. tagja lett az Auersperg Carlos herceg elnöklete alatt megalakult I. alkotmányos (polgár-) minisztériumnak, melyben az igazságügyi tárcát elvállalta. Ebben az állásban számos üdvös reformot létesített. 1870 eljén elvtársaival együtt beadta lemondását. Ezóta a parlamentáris ellenzék padjain foglalt helyet, ahonnan a német hegemoniáját veszélyeztető Potocki- és Hohenwart-féle feleralisztikus kabinetek ellen a legkiméletleneb támadásokat intézte. A federalisztikus rendszer bukása után (1871 okt. 30.) a német minisztériumok ellen is személyes jellegü harcot folytatott, arra kényszerítvén azokat, hogy a lengyelekre, német klerikáklisokra és az ó-csehekre támaszkodjanak. Midőn 1878 tavaszán az udvar Bosznia okkupálását tervezte, Andrássy Gyula külügyminiszter mindenekelőtt H.-et iparkodott megnyerni e hódító politika részére, de ez az elős pillanattól kezdve mindenképen szerencsételn politikának nézte az okkupációt és párthiveivel együtt nemcsak a delegációban, hanem a birodalmi gyülésen is a legerélyesebben kikelt ellene. Sőt ezeket a támadásokat még 1879. is folytatta. Csak midőn a császár az auersperg-kabinet elbocsátása után (1879 aug. 20.) gróf Taaffera bizta az ügyek vezetését, vette észre H., hogy tullőt a célon. A sarokba szorult német ellenzék élén H. élet- és halálharcot folytatott a federalisztikus-klerikákis célok felé haladó Taaffe-kabinet ellen. 1879-85-ig folytatta H. ezt a küzdelmet törhetetlen erővel és pártjával nem egyszer leszavazta a minisztériumot, mely azonban nem tartván magát parlamentális kormánynak, nem mondott le állásáról. 1885. betegeskedés folytán előbb a delegcióból, majd a cseh tartománygyülés terméből is visszavohult (Schmeykra bizván a cseh németek vezetését), a birodalmi gyülésnek azonban haláláig nem szünt meg tagja lenni. Elhunytát a szabadelvü osztrák-németek őszintén gyászolták: nagy tehetségü tudóst és szónokot vesztettek benne. Tanár korában több alapos jogtudományi munkát irt: Handbuch des österreichischen Strafrechts (2 köt., Bécs 1855, 7. kiad. 1882-84); Die grundsätzlichen Entscheidungen des obersten Gerichtshofes über Fragen des österr. Strafreches (1853, 3. kiad. 1857 és 1860, pótlékot csatolt e munkához); Einleitung in das öüsterr. Strafrecht (1860, 2. kiad. 1871). 1894. Bécs városa, melynek diszpolgára volt, diszsirba vitette át hamvait.

2. H. János Frigyes Vilmos, német zoologus, szül. Petersagenben Minden mellett 1743., meghalt Berlinben 1807. Kiválóan a rovarok tanulmányozásával foglalkozott s de vonatkozólag több művet irt: Anleitung zur Kenntniss dr In sekten (Berlin 1784-86, 3 köt.); Naturgeschichte der Krabben und Krebse (1782-1804, 3 köt.); Natursystem der ungeflügelten Insekten (1797-1800, 4 füzet) stb.

3. H. Vilmos, német pedagogus és iró, született Wetzlarban 1825 nov. 8., megh. 1882 dec. 21. Filologiát és történelmet tanult s aztán több helyütt gimnáziumi tanár volt. Művei: Matthias Claudius (Gotha 1857, 4. kiad. 1878); Joh. Heinrich Voss (2 köt., Lipcse 1872-76); Goethe in Wetzlar (Gotha 1881); Zur Geschichte dr auswärtigen Krieges (Lipcse 1853); Histor. Hilfsbuch (3 köt., 11. kiad., Wiebaden 1884); Zur Frage über den geschichtsunterricht auf höheren Schulen (Mainz 1869); Dei neuere und neueste Geschichte aug Gymnasien (u. o. 1877). Megkezdet az Encyklopädie der neuren Geschichte (5 köt., Gotha 1880-90) kiadását is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is