Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Herculaneum... ----

Magyar Magyar Német Német
Herculaneum... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Herculaneum

helytelenül Herculannum, is régi ókori város Campániában, Nápolytól DK-re, a Vezuv Ny-i lánbánál, közel a tengerhez. Ősrégi telep, melyet már az oszkusok, később a tirrhének, majd a görögök is laktak és utoljára a rómaiak jelentékeny vidéki várossá fejlesztettek. Mint ilyen már Kr. e. 95. sokat szenvedett földrengések által, 16 évvel később pedig a Vezuvnak egy rettentő kitörése egészen eltemette. A város egészen eltünt és a fölébe jutott 50-100 láb vastag láva- és hamurétegen az idők folyamában két városka épül: Portici és Resina. Végre 1721. kutfurás alkalmában a mélységben ráakadtak a régi szinház romjaira, s találtak 3 szép női szobrot (jelenleg Drezdában). 1738 óta ujabb kisérletek folytak, de rendszers kutatás csakis 1760. kezdőtött. Majd némi megszakítással (melyet a francia forradalm okozott) ismét megindult e század elején s azóta folyton-folyvást tart. Legyümölcsözőbbek voltak Napoleon József és Murat évei (1806-15) és az 1869-76-ig terjedő évek. Az ásatást részletenkint kellet végezni és tekintettel a város fölött épült modern helyek épségére, a legtöbb kiásott épületet ujból betemetni. H. jelentősége Pompejivel szemben nem épületeiben, hanem műemlékeiben, különösen bronzszobraiban rejlik, melyek legnagyobbrészt Nápolyban vannak. Mindazonáltal épületei közül is abszolut értéküek: a szinház, mely egészen kőből épült 19 sor üléssel, 8-10,000 néző számára; továbbá az Argus háza (ponpás diszítése által kitünő magánház) s több bolt, melyek az ókori magánélet ismeretére fontosak. Azonkivül egy borbélyműhely és sebészeti terem. Művészi becsök által kiválnak a talált festmények (Theseus és Minotaurus, Telephus és Herakles, Ámorok vására, Bacchansnő); szobrok közül Merkur, Viktoria, Venus, Dianak, alvó Faun, harcoló amazon, Egy H.-ból való bronzszamára Magyarországon is volt, a Fejérváry Gábor eperjesi muzeumában. A Casa de Aristide-ban (magánház a szorsan vett város falain kivül) 1753. szépszámu papirtekercset (Herculanensia Volumina) talltak, melyeket ujabb időben alkalmas kémiai szerekkel bontogatnak és melyekben görög bölcselők (Epikur, Philodemos) műveire akadtak. A jelentékeny irodalomból, mely H.-ra vonatkozik, elégségesnek tartjuk kiemelni Ruggiero művét: Storia degli scavi di Ercolano (Nápoly 1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is