Herculaneum
helytelenül Herculannum, is régi ókori város Campániában,
Nápolytól DK-re, a Vezuv Ny-i lánbánál, közel a tengerhez. Ősrégi telep, melyet
már az oszkusok, később a tirrhének, majd a görögök is laktak és utoljára a
rómaiak jelentékeny vidéki várossá fejlesztettek. Mint ilyen már Kr. e. 95.
sokat szenvedett földrengések által, 16 évvel később pedig a Vezuvnak egy
rettentő kitörése egészen eltemette. A város egészen eltünt és a fölébe jutott
50-100 láb vastag láva- és hamurétegen az idők folyamában két városka épül:
Portici és Resina. Végre 1721. kutfurás alkalmában a mélységben ráakadtak a
régi szinház romjaira, s találtak 3 szép női szobrot (jelenleg Drezdában). 1738
óta ujabb kisérletek folytak, de rendszers kutatás csakis 1760. kezdőtött. Majd
némi megszakítással (melyet a francia forradalm okozott) ismét megindult e
század elején s azóta folyton-folyvást tart. Legyümölcsözőbbek voltak Napoleon
József és Murat évei (1806-15) és az 1869-76-ig terjedő évek. Az ásatást
részletenkint kellet végezni és tekintettel a város fölött épült modern helyek
épségére, a legtöbb kiásott épületet ujból betemetni. H. jelentősége Pompejivel
szemben nem épületeiben, hanem műemlékeiben, különösen bronzszobraiban rejlik,
melyek legnagyobbrészt Nápolyban vannak. Mindazonáltal épületei közül is
abszolut értéküek: a szinház, mely egészen kőből épült 19 sor üléssel, 8-10,000
néző számára; továbbá az Argus háza (ponpás diszítése által kitünő magánház) s
több bolt, melyek az ókori magánélet ismeretére fontosak. Azonkivül egy
borbélyműhely és sebészeti terem. Művészi becsök által kiválnak a talált
festmények (Theseus és Minotaurus, Telephus és Herakles, Ámorok vására,
Bacchansnő); szobrok közül Merkur, Viktoria, Venus, Dianak, alvó Faun, harcoló
amazon, Egy H.-ból való bronzszamára Magyarországon is volt, a Fejérváry Gábor
eperjesi muzeumában. A Casa de Aristide-ban (magánház a szorsan vett város
falain kivül) 1753. szépszámu papirtekercset (Herculanensia Volumina) talltak,
melyeket ujabb időben alkalmas kémiai szerekkel bontogatnak és melyekben görög
bölcselők (Epikur, Philodemos) műveire akadtak. A jelentékeny irodalomból, mely
H.-ra vonatkozik, elégségesnek tartjuk kiemelni Ruggiero művét: Storia degli
scavi di Ercolano (Nápoly 1886).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|