Herichaszták
a. m. nyugvók, misztikus görög keleti szerzetes-szekta, mely
főleg az Athosz-hegyi és konstantinápolyi kolostorokban volt elterjedve.
Barlaam szerint szemlélődő életet éltek, állandó imádságban, miközben
mindegyikük egy-egy zugba huzódott, s itt állát mellére horgasztva, mozdulatlan
merevséggel teste közepére, köldökére nézett. Azt vélték, hogy ezáltal
részeseivé lesznek annak a fényességnek, mely az istenség kisugárzása,
ugyanannak, melyet az apostolok Krisztus szinváltozása alkalmával a Tábor
hegyén láttak. Az 1351-iki konstantipápolyi zsinat a H. mellett nyilatkozott,
elismervén igazhitüségüket. Fentartotta magát e szekta, melynek tagjait máskép
köldökszemlélőknek is nevezik, a XV. századog. V. ö. Engelhardt, De Hesychastis
(Erlangen 1829); Stein, Studien über die Hesychasten (Bécs 1874); Repaics,
Egyetemes Egyháztörténelem (Eger 1881).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|