Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Hermann1. Emánuel, osztrák minisztériumi tisztiviselő minisztériumi tisztviselő, szül. 1840. Mint a bécsujhelyi akadémiának nemzetgazdasági tanár 1869 jan. 25. a következő cikket tette közzé: Über eine neue Art der Korrespondenz mittelst Post. Az akkori osztrák posta igazgatói (Maly és Kolbensteiner) megfogadták H. tanácsát és életbeléptették a levelező-lapot, melynek H. mintegy feltalálója. Stephan (a német postaigazgató) ugyan már 1865. tervezett hasonló ujítást, de tervét akkor ki nem vihette. 2. H. Emil, német egyházjog-tudós, szül. Drezdában 1812 ápr. 9., megh. Gothában 1885 ápr. 16. Lipcsében, hol a jogot hallgatta, 1834. nyert tanári képesítést, 1936. rendkivüli, 1842. rendes tanár lett Kielben, 1847. Göttingában, 1868. Heidelbergában, 1872. Berlinben az evang. főegyház tanácselnöke lett, s mint ilyen a porosz evang, egyház érdekében több üdvös reformot vitt keresztül; az ortodoxok szenvedélyes támadásai következtében 1877. letette hivatalát s Heidelbergába, majd Gothába vonult vissza. Művei: Joh. Freiherr v. Schwarzenber (Lipcse 1841); Über die Stellung der Religionsgemeninschaften im Staat (1849); Zur Beurtheilung des Entwurfs der Bad. Kirchenverf. (1861); Über den Entwurf einer Kirchenordn. der sächs. Landeskirche (1861); Die noth wendigen Grundlagen einer die consistoriale u. synod. Ordnung vereinigenden Kirschenverf. (1862); Grundriss zu Vorlesungen über das deutsche Strafrecht (Berlin 1871); Das staatliche Veto bei Bischofswahlen (Heidelberga 1869). 3. H. Ernő Adolf, német történetiró, szül. Kammerswaldeban, az Érchegységben 1812 márc. 25., megh. Marburgban 1884 szept. 23-án. 1839-ben Drzdában telepedett le, azol Strahlnak: Geschichte des russischen Staats c. művének folytatását elvállalta, mely a Heeren-Uker-féle gyüjteményben jelent meg (3-6 köt., Gotha 1846-1860). 1848. rendkivüli tanára lett a jenai egyetemnek. 1849-51. Weimarische Staatszeitungot szerkesztette, 1857. pedig rendes tanárrá hivták meg a marburgi egyetemre. Die österreichisch-preussische Allianz vom 7. Febr. 1792 u. die zweite Teilung Polens (Gotha 1861) c. műve, melyben Poroszország politikáját pelengérre állította, irodalmi harcba keverte Sybellel, melyet H. még a Forshungen zur deutschen Geschihte és a Diplomatische Korrespondenzen aus der Revolutions-zeit (1866) c. műveiben is folytatott. 1843. kiadta a Beiträge zur Geschichte des russischen Reichs (Lipcse) c. művét, mely többek között Münnich naplóját is tartalmazza; 1872. kiadta Vockerodt és Pleyernek Denkschrift über Russland unter Peter d. Gr. c. munkáját; 1880. megirta: Peter d. Gr. und der Zarewics Alexei c. művét, a Pétervárott megjelenő Sbornik-ba pedig Diplomatische Beiträge zur russischen Geschischte c. értkezéseit tette közzé (1868-74). 4. H. Vilmos, német prot. teologus, szül. Melkowban (Magdeburgnál) 1846 dec. 6. Tanulmányait Halleben végezte. 1874. docens, 1879. pedig rendes tanár lett a marburgi egyetemen. Művei: Die Metaphysik in der Theologie (Halle 1876); Die Religion im Verhältnis zum Welterkennen u. zur Sittlichkeit (u. o. 1879); Die Bedeutung der Inspirationslehre für die evangelische Kirche (u. o. 1882); Der Verkehr des Schristen mit Gott (Stuttgart 1886). Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|