Hermann

-nemzetisége Kézai szerint Nürnbergből Gizella, Szt. István király felesége kiséretében jöbb Magyarországba. Hagyomány szerint később Erdélyben telepedett meg, hol Szeben városát kezdette építeni, melyet róla előbb Hermannsdorfnak, később Herrmannstatdtnak neveztek el. Legelőször azon épületet készíttette volna el, melyet most a «Zeughof-» neveznek. Kétségtelen, hogy a hagyomány összezavarja a neveket és eseményeket, mert Nagy-Szeben alapját csak 1160 táján vetették meg a II. Géza idejében beköltöző szászok. A nemzetségnek csupán 1226-1438 közt vannak okleveles nyomai. Bertalan 1233., Tinka 1237. és H. 1260. pristaldusok, Mátyás 1255. szepesi prépost, a család több tagja pedig választott biró volt. A század második felében a nemzetség már a honvédelem terén szerez érdemeket. Dézs comesnek IV. Béla 1269. Körmenden épített tornya (donjana) fenntartására Szalókot ajándékozta. Bertalan fiai 1278. szept. 28. a szalóki vár telkét Herrmann comes fiának, Rubin alvajdának adták; IV. Lászlótól 1280 aug. 2. a nemzetség egyik tagja, András comes kapta a Rába hidja őreinek Hidvég nevü jószágát. Imre a szerb hajdáratban tünt ki; 1339. László a székelyek ispánja, István pedig királyi lovászmester. Legkiválóbb családja a Laczkfy v. Laczfy (l.o.), mely két ágra oszlott: a szántaira és kereegyházira. A nemzetségnek Abauj, Arad, Bihar, Fehér, Sopron, Szepes, Vas és Zemplén vmegyékben mintegy 23 birtoka ismeretes.

Forrás: Pallas Nagylexikon