Herold

a középkorban rendes hivatalnok, kit fejedelmi udvaroknál a lovagi intézmény ápolása és az udvari szertartások végett alkalmaztak. Főfeladatuk az udvari szertartások ellenőrzése, a lovagképesség szemmeltartása volt, azonfelül hatáskörükbe tartoztak a krónikák és cimerkönyvek vitele, sőt hübérügyek elintézése is. Manapság némely államban rang- és cimerügyekre külön H.-hivatal van. A H.-ügyekre vonatkozó szabályok és szokások a H.-jog neve alatt voltak ismeretesek, az ezeket tanító tudomány volt a hereldika (l. Cimertan). Azok, kik e todmánnyal foglalkoztak, a középkorban mintegy külön céh tagjai gyanánt tekintettek, s megvolt köztük is a tanonc, segéd és mester közti megkülönböztetés. Ezen heroldiá-nak nevezett egyesületekben a legalsó fokot a lovas hirnökök (nuntii equitentes) képezték, de ezek is a lovagok sorából kerültek ki, a második fok a persevantok (a franc. poursuivantból) kik közül választották hétévi tanulás után a H.-okat. Élükön az ugynevezett cimerkirály (roi d"armes) állott. A német császári H.-ok neve később Romreik (römisches Reich) volt. A H.-ok neve később Romreik (römisches Reich) volt. A H.-okhoz némileg hozzátartoytak a gyaloghirnökök v. kengyelfutók. A birodalmi H.-ok örvendettek a legnagyobb tekintélynek, hatáskörükbe tartozott a birodalmi gyülésen a rend fenntartása és a szabad kiséret fölötti felügyelet. A lovagintézmény letüntével, mellyel a H. intézmény annyira össze volt forrva, utóbbi is mindinkább veszitett jelentőségéből Némely lovagrendenek még ma is vannak oly hivatalnokai, kik e cimet viselik, s alkalomadtán mint olyanok is szerepelnek. V.ö. Gehe, Beshreibunk eines Herolds (Drezda 1668). L. még Heroldhivatal.

Forrás: Pallas Nagylexikon