Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Heroldalako... ----

Magyar Magyar Német Német
Heroldalako... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Heroldalakok

Így nevezik azon címeralakokat, mezek a címerpajzsnak különböző, rendesen rajzolt vonalak által határolt színekre történt felosztása által származnak. A vonalak, melyek ez osztást eszközlik, s melyek egyenesek v. görbék lehetnek, pajzs széléig terjednek, tehát az egész pajzsot, vagy mezőt felosztják.

A H.-at a régibb heraldika két részre osztotta, u. m. osztályok, melyeknél mindegyik szin egyenlő nagyságú tért foglal el, és tulajdonképe ni H., melyeknél minegyik szin nagyobb tért foglal el, mint a másik, tehát a kisebbik térfogatu szin mintegy a másik által körülfogva tünik fel. Ámde ezen felosztást az ujabb heraldika nem követi. Az osztóvonalak vagy egyenesen szelik át a pajzsot, egyik szélétől a másikig, vagy eltérnek az egyenes iránytól és megtörve, görbén stb. szelik át a pajzsot. Ehhez képest a H. száma. lehetne mondani, végtelen, mert az osztóvonalak különböző kombinációi vagy elhelzeyése különböző alakokat teremt. Ezeket azonban mind felsorolni lehetetlen, s azért csak a legfőbb alakokat ismertetjük.

A pajzs: 1. hatott, ha függőleges vonal szeli át, 2. osztott, ha vizszintes az átszelés, 3. jobbharánt osztott, v. balharánt osztott, ha az ostyás balról jobbra halad, 4. négyelt, ha függőlegesen és vizszintesen van osztva. A pajzsot párhuzamos vonalak többszörösen is feloszthatják, ha az így származott mezők teljesen egyenlő nagyok, akkor a pajzs többszörösen hatott, ha azonban a középső mező a pajzsnak csak kéthetedrészét foglalja el, akkor 5. előáll a cölöp, vizszintes vonalak hasonló módon 6. a pólyát alkotják, ha a vonalak ferdén mennek, előáll 7. harántpólya, mely lehet jobbharát pólya, mely lehet jobbharánt pólya, vagy balharánt pólya. E hét alakot nevezte a régibb heraldika per eminentaim szekcióknak, a többieket a tulajdonképeni H.-hoz (Ehrenstücke) sorozata, melyekről az tartotta, hogy előállanak akkor is, ha egy vonal a rajzot két, egyenlőtlen nagyságú mezőre osztja. Ilyeneknek tekintette a pajzsfőt, mely származott, ha egy vizszintes vonal a pajzs felső egyharmad rését osztotta el, ellenkő esetben, ha az alsó egyharmadrészt, pajzslábnak nevezte. A harántvonalak kombinációja adja az éket, a harántpólyáké az ékpólyát.

Ha a függőleges, vizszintes és haránt osztóvonalakat kombináljuk, csak egyféle alak származik, ennek főbbjei: sakkozott rutázott v. csürlözött, küllőszerüleg osztott.

Tört vonalak alkalmazása mellett szintén egy egész sereg alakot nyerünk, ilyenek: ormózott, hegyezett, a vaskalap és felhőzött. A két utóbbit a prémek ábrázolásánál használják. Mindezek számos válfajban is előfordulnak, p. lépcsőzött, hullámzott. A H.-hoz számitják némelyek, de hibásan az u.n. töréseket is (l. Törés). V. ő. Sacken heraldikáját, hol nem kevesebb mint 88 különféle heroldalak található.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is