Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Herrmann... ----

Magyar Magyar Német Német
Herrmann... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Herrmann

Antal, etnografus, szül. Brassóban 1851 jul. 30. Itt kezdte a gimnáziumot és végezte Kolozsvárt, hol a r. kat. konviktus nevendéke volt. Filozofiát a bécsi, kolozsvári és budapesti egyetemeken hallgatott; Budapesten tanári és bölcsészettudori szigorlatot tett s a mintagimnázium gyakorló tanára volt. 1871-73. tanár volt a brassói r. kat. főgimnáziumban, 1875-79. a pancsovai állami főreáliskolában, majd egy fővárosi polgári iskolában, a fehérvártemplomi főgimnáziumban; 1883 óta a budai állami pedagogiumban a német nyelv és irodalom tanára. 1872-74. szerkesztette és kiadta Brassóban a Nemeré-t, 1876-79. és 1881. a pancsovai Banater Post főmunkása volt; itt indította meg a hazai németeknek a Schulverein illetéktelen beavatkozása elleni mozgalmát. 1890. részt vett az Élet (l.o.) alapításában. 1891. társszerkesztője volt a Magyar Tanítóképző-nek. 1888. hazai néprajz művelésének szentelte magát, mire különösen dr. Meltzl Hugó kolozsvári egyetemi tanártól nyet volt ösztönt. Főleg az erdélyi népéletet tanulmányozta, az 1887. év nyarát vándor-cigányok közt töltötte, főkép az igazi cigányzenét kutatva, számos valódi cigány népdallamot gyüjtött, melyek fontosak a magyar cigányzene kérdésére nézve. H. Wlislockival a hazai cigányok nagy népköltési gyüjteményét állította össze, melynek magyar fordítását a Kisfaludy-társaság kiadásra elfogadta. Hogy a külföld szakköreit a hazai néprajz viszonyok iránt helyesen tájékoztassa, 1887. (főleg dr. Wlislocki Henrik és Katona Lajos közreműködésével) németnyelvü tudományos folyóiratot indított meg Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn cimmel (l.o.). A szaktudomány rendkivüli egyhangu elismeréssel fogadta ez uttörő vállalatot; a kiadószerkesztő megválasztott a berlini, a bécsi és a müncheni antropologiai társaság, a nemzetközi folklore-tanács stb.- tagjának; a nemzetközi cigánytudós társaság ügyvivője. 1889-ben H. Hunfalvy Pállal megalapította a Magyarországi Néprajzi Társaságot, melynek titkára volt. Jelenleg alelnöke. 1891-92. szerkesztette a társaság értesítőjét, az Ethnographiát-t. Nagyértékü néprajzi könyvtárát e társaságnak ajándékozta. Kalotaszeg c. mintaszerü vidéki hetilapot alapított és adott ki (Gyarmathy Zsigáné közreműködésével). Az Erdélyrészi Kárpátegyesület központi választmányának tagja és az E. K. E. közlönyének, az Erdély cimü turista, fürdőügyi s néprajzi folyóiratnak főmunkatársa; a fővárosi osztálynak főtitkári teendőkkel megbizott alelnöke. H. néprajzi szakelőadója a boldogult Rudolf trónörökös által kezdeményezett: Az Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben cimü vállalatnak a szakszerkesztője a lexikon néprajzi rovatának. Dolgozatai közül megemlíthető: 1871. egy füzet német vers; a hetvenes években Kemény Zs. több beszédének német fordítása; Opitz Márton Erdélyben (1876); Lessing Nathan-ja Magyarországon (1883); Német olvasókönyv és nyelvtan polgári iskolák számára (I-III. rész, 1889-91); Beiträge zur Vergleichung der Volkspoeisie (1888); A hegyek kultusza Erdély népeinél (1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is