Herschel

1. Herschel Frigyes Vilmos, angol csillagász, szül. Hannoverában 1738 nov. 15., megh. sloughi birtokán 1822 aug. 25. Atyja, a hannoverai gárda oboistája, neki s kilenc testvérének csak igen közepes neveltetést adhatott, minamellett a csillagászat iránti érdeklődést ő keltette fel benne. Mint zenész korán alkalmazást is nyert s 1755. végén Jakab bátyjával gárdai oboista minőségben Angolországba került. A következő évben visszament Németországba, de már 1757. állandóan visszatért Angolországba. Eleinte ezenei oktatással tartotta fenn életét elég nehezen, mig lord Durham pártfogása tágabb körben ismertté nem tette. 1765. igy a halifaxi, majd a következő évben a bathi orgonista hivatalát kapta. Itt képezte magát a klasszikus nyelvekben, a matematikában és optikában, miután a zene elméletével már korábban foglalkozott volt. 1766. egy kis 2 láb gyujtóponttávolságu tükörtávcsőre tett szert, melynek segítségével asztornomai megfigyelésekbe kezdett. Optikai tanulmányai folytán a zenész H. tükröket kezdett csiszolni, s miután 1774. az első tükörtávcső elkészítése sikerült, gyakorlati csillagász lett. Zenész maradt tovább is, ki hetenként 40 órát is adott, mignem Uranus felfedezése (1781 márc. 13.) nevét egy csapásra ismertté nem tette. A Royal Soceity neki adományozta a Copley-érmet s tagjává választotta. György király pedig 200 font sterling évjáradékon kivül képessé tette, hogy tisztán csak tudományának élhessen. Karolina testvérével, kit 1772. magához vett s ki tudományos munkálataiban mindvégig hű segéde maradt, 1782. Datchetbe és 1786 elején Sloughba költözködött, hol haláláig maradt. Számos, már Bathban is készülő és nagyrészt a külföldnek is eladott tükörtávcsövei hirét emelték s általánosan ismert 40 lábas óriási távcsövének megszerkesztéséhez vezették, melyet két évi munka után 1787. állított fel. 1788. nőül vette egy sloughi gazdag kereskedő leányát, s így kényelmesen tisztán a csillagászatnak élhetett. 1816. a guelph-rend lovagja (Sir) lett, majd az 1820. alapított Royal Astronomical Society első elnöke. H. minden matematikai képzettsége mellett nem volt teoretikus, de legfőbb mértékben birta a megfigyelő csillagász minden tulajdonságát. Számos felfedezése nemcsak a legnagyobb, hanem a legnépszerübb csillagásszá is tette; e felfedezéseket mindig iparkodott magasabb szempontból csoportosítani, a világot mint egészet konstruálni és megérteni. Önálló munkát nem irt, de vizsgálódásai a Phil. Transactions 1780-1818. megjelent köteteiben mintegy 70 érekezést tesznek és változó csillagokra, kettőscsillagokra, azok mozgására, ködök és csillaghalmazokra, a naprendszer mozgására, Starunus holdak felfedezésére és optikai tárgyakra vonatkoznak. - H. Karolina Lukrécia (1750 - 1848), az előbbinek huga és haláláig hő kisérője és segéde. Nyolc üstököst és több ködfoltot fedezett fel s egynéhány csillagjegyzéket állított össze. A bátyja által felfedezett ködök és csillaghalmazok katalogusáért a Royal Astronomical Society 1828. aranyérmét itélte oda. Bátyja halála után Hannoverába tért vissza. V. ö. Wolf, W.H. (1867); Memore and correspondence of Caroline H. (2. kiad. 1879).

2. Herschel János Frigyes Vilmos, sir, angol csillagász, H. Vilmos fia és egyetlen gyermeke, szül. Sloughban 1792 márc. 7., megh. Londonban 1871 máj. 11. 17 éves korában a cambridgei St. Hohn-Collegebe lépett, 1813. már a Royal Society tagja lett és első tisztán matematikai munkáját közölte. Londoni rövid jogászi tevékenység után teljesen fizikai és asztornomiai kutatásokra adta magát. Első megfigyelései eredménye 11 kettőscsillagkatalogusban (Memoirs of the Roy. Astr. Soc. vol. II-XXXVIII) és az 1864. kiadott General Catalogue-ban nyer kifejezetést, mely utóbbi 5079 addig ismeretes ködfoltot és csillaghalmazt tartalmaz. Ezek kibővítésére 1834-38. a Jóreménység-fokánál tett megfigyeléseket, melyek ugyszólván először ismertették meg velünk tudományosan a déli eget. Eközben fotometriai és más csillagászati kutatásokkal is foglalkozott (Results of astr. obs. made 1834-38 at the Cape of Good Hope, London 1847). Visszatérve, 1838. Viktoria királynő megkoronázása alkalmával a baronet rangát és számos kitüntetést kapott; éveken át volt a Royal Society titkárja, több izben a Royal Astronomical Society elnöke és 1850-55., miként Newton is, a királyi pénzverő intézet főnöke (master of the mint). Hamvai Newtoné mellett nyugosznak a Westminster apátságban. Fiai közül a második Sándor és a harmadik, János, szintén csillagászok. A kettőscsillagok pályameghatározását ő kezdte először és ezenkivül nevétsokexakt tartalmu munkán kivül különösen kitünő népszerü művei teszik halhatatlanná: On Light (London 1828) és On Sound (1830); az Encyklop. Britannicaból: Preliminary discourse on the study of Natural Philosophy (u. o. 1830) és Outlines of Astronomy (u. o. 1. kiad. 1849, 12. kiad. 1875) ezek közül a legismeretesebbek. V. ö. Hodlen, Sir W. H. (New-York 1881).

Forrás: Pallas Nagylexikon