Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hertelendy... ----

Magyar Magyar Német Német
Hertelendy... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hertelendy

-család (vindornya-laki és hertelendi), ősrégi dunántuli nemes család, különösen Zala, Vas- és Somogyban elterjedve s egyik ágazatával Torontálba is átszármazva. Nevezetesebb tagjai: H. Gábor (Hertelendi), tábornok, szül. Gosztonyban (Vas vmegye) 1742 szept. 7., megh. Gyöngyösön 1820 jun. 20. Iskoláit Kőszegen végezte; 1759. beállott katonának, 1767. a gróf Kálnoki-huszárezredben káplár, 1772. segédtiszt, 1776. főhadnagy, 1783. alszázados, 1787. alezredes, 1800. a jászok, kunok és hajduk csapataiból ujonnan alakított palatinus-huszárezred ezredese és ezredparancsnoka lett. Ez ezredet viszontagságos időkben odaadással vezényelte 1808-ig, amikor tábornokká és dandárvezérré nevezték ki. H. több csatában vett részt, igy 1759-1762. és 7 éves porosz háboruban, 1787-1791. a törökök s 1793-1795. és 1800., majd 1805. a franciák elleni harcokban tanusiított vitézségeért 1801. a Mária Terézia-rend kiskeresztjét kapta. Leghiresebb tettét 1805. hajtotta végre, midőn ezredével, a palatinus-huszárokkal, Ulmnál keresztül vágta magát a franciákon. Nevéhez egy harciinduló is füződik, amely a Napoleon-háboruk idejében keletkezett. - H. Gáspár, veszprémi kanonok; Révai Miklósnak nyelvészeti kutatásaiban nagylelkü mecénása. - H. György, Zala vármegye hires alispánja századunk első Negyedében; ugyanekkor H. József, aranysarkantyus vitéz, Torontál vármegyes alispánja; ez utóbbinak fia: Ignác, cs. kir. kamarás és udvari tanácsos, valamint unokája József (l.o.) Torontál főispánjai. Ez utóbbi tiszteletére támadt Hertelendyfalva (l.o.)név. - H. Miklós (a vasvármegyei ágból), huszárezredes. 1849 jan. 22. Perczelnek Ottinger elleni csatájában Szolnoknál az ellenség által erősen tarlott hidat elfoglalta. Huszárezredével az ellenség lovasságát tönkreverte, miért őt Perczel nyilvánosan megdicsérte és vitézségeért elismerését fejezte ki. Ő volt a szolnoki csata egyik legkiválóbb hőse; Isaszegnél és számos ütközetben az ellenséges lovasságot megszalasztotta. - A zalai ágból H. Károly, Deák Ferenc követtársa a pozsonyi országgyülésen; ennek fia: Kálmán, országgyülési képviselő és később Zala főispánja. H. György és Ferenc szintén képviselők voltak Zala vármegyéből. A dunántuli közmondásban: «Zala bora, Zala rákja, Zala menyecskéje» szereplő menyecske egy mult századi hires szépség: H. Anna volt.

1. H. Gábor, vak költő, szül. 1800., halálának évét nem ismerjük, apja pesti ügyvéd volt. Már gyermekkorában elvesztette szemevilágát és e csapás arra birta, hogy a vakok tanítójának képezze ki magát. 1825 óta ebben az állásban működött előbb Pozsonyban, azután Pesten. 1832. lemondott állásáról és a költészetre adta magát. Néhány versköteten kivül magyarra fordította az egész Homerost, amiból azoban csak az Achilles haragja c. töredék jelent meg (Pest 1835) nyomtatásban. 1836. beutazta Olaszországot, 1838. Padovában vállalt állást a vakok intézetében; 1839. Sopronban lakott; 1840. ujra külföldre indult és Hannovera, meg Párisban tartózkodott hosszabb ideig, ahol ujra mint tanár működött. További sorsát homály fedi, Feljegyzendő, hogy egy mesterséges óraszerkezetet és egy ártézi kut furására szolgáló gépet is készített.

2. H. József, volt főrendiházi tag, szül. Bocsáron (Torontál vm.) 1833 más. 23, megh. Marillafürdőben 1891 aug. 31. A jogot Budapesten elvégezvén, a magyar-óvári, majd a hohenheimi gazdasági akadémiát látogatta s utóbbi helyen oklevelet is nyert, 1861-ben Nagy-Kikinda szolgabirójává választották, de nem akarván a provizorium alatt szolgálni, ugyanazon év novemberében az egész tisztikarral együtt leköszönt. 1864. Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett, 1865-ben a magyar általános biztosítótársaság egyik főügynöke lett; 1867. a bánátkomlósi járás főszolgabirájává, 1871. a nagy-kikindai törvényszék elnökévé, 1874. Torontál vmegye főispánjává nevezték ki. Egy darabig a nagy-kikindai kiváltságolt kerület főkapitánya, 1876-77. a délvidéki árviz alkalmával teljes hatalmu kormánybiztos volt. 1878. Versec kormánybiztosa, 1879. a Temes-Bégavölgyi vizszabályozási társaság kormánybiztosa lett. A főrendiházba az első kinevezett tagok közt került be.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is