Hertzka
Tódor, nemzetgazda, szül. Pesten 1845 jul. 13. Tanulmányait
Pesten és Bécsben végezte s 1872. a Neue Freie Presse közgazdasági rovatának
vezetését vette át. 1880. az általa alapított Wiener Allg. Zeitung élére állott
s azt 1886-ig vezette. 1889. Zeitschrift für Staats- und Volkswirtschaft cimmel
indított meg egy közgazdasági folyóiratot. H. különösen mint a valutáról irt
több munka és a Freiland cimü utopisztikus munka szerzője ismeretes. E
regényben, melynek szintere Közép-Afrikában a Kenia-havas szép fekvésü,
egészséges és termékeny felföldje, H. hősei oly szabad életet élnek, hogy a
modern Európa fiai méltán megirigyelhetik őket, kiknek a rendőri állam
kinövéseitől épp oly kevéssé kell tartaniok, mint az adóvégrehajtó
zaklatásaitól és a hadi szolgálat terheitől, s akik kézi munkájuk gyümölcséből
egyszerüen bár, de megelégedetten és szabadon élik világukat. E fentasztikus
könyvnek oly nagy hatása volt az olvasóközönségre, hogy H. engedvén a hozzá
intézett számos felhívásnak, végre társulatot alakított, mely komolyan azt a
feladatot tüzte ki, hogy Afrika mondott vidékén uj és boldogabb hazát alkot.
1894 febr. utnak indult a 156 főnyi előcsapat (köztük 61 magyar), kiket Wilhelm
dr. és Schmidt János (festő) vezettek. De a kisérlet az angol ügynökök
féltékenysége miatt egyelőre hajótörést szenvedett. 1894 jun. Wilhelm azt
jelentette H.-nak, hogy az angol hatóságok ellenzéki magatartása és a zanzibari
szultán fölszólítása következtében a kivándorlókkal együtt visszatérni
kénytelen. E szerint az első expedició kudarccal végződött. H. művei: Währung
u. Handel (1876); Die Goldrechnung in Oesterreich (1880); Die Gesetze der
Handelspolitik (1886); Das Wesen des Geldes (1883); Eine Reise nach Feiland
(magyarul is megjelent: Szabadföld; fordította Hermann J. dr. 1893.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|