Hervé
1. Eduárd, francia iró s politikus, szül. St. Dénisben 1835
máj. 28. Előbb mint a fizika és mennyiségtan tanára működött, 1863 óta azonban
mint hirlapiró, majd mint képviselő szerepelt a politikai küzdőtéren. Már 1869.
lépett fel mint ellenzéki jelölt, de megbukott; 1873. azután a Soleil-t
alapította, ez olcsó napilapot, melyben a monarkista párt érdekeinek és
nevezetesen Chambord gróf, ennek elhunyta óta pedig az Orleans-család
trónigényeinek fogta pártját. A Soleil jelenleg is az Orleans-párt szócsöve.
Amellett H. a Journal de Paris-ba is irt. 1873-86-ig több izben képviselő volt.
1886. az akadémia tagjai közé választotta. Művei közül legfontosabb a La crise
irlandaise (1885), melynek megirása közben hosszabb ideig Irországban
tartózkodott.
2. H. Florimond, francia zeneköltő (igazi neve Ronger
Florimond), szül. Houdainban 1825 jun. 30., megh. Párisban 1892 nov. 4. A zenei
pályára adta magát, orgonajátszó volt Párisban és amellett apró népdalokat
komponált. A Mamsell Nitouche (Nebántsvirágnak) orgonajátszó szerepében önmagát
örökítette meg. 1851. a Palais Royal szinháznak karmestere lett és ezóta több
száz apró, fülbemászó couplet-dalt irt, melyek a pajzán beulevard-közönségnek
roppantul megtetszettek és Judicnével együtt körüljárták a földet. 1854. a
Folies caprices-ben kis szinházat alapított, melyben nagyobb bohózatokat és
többfelvonásos operetteket is adott elő. Ilyen a Le petit Faust, Chilperic, Les
Turcs és a L"oeil crevé. Legismeretesebb a La femme a papa-, a La Cosaque-, a
Nebántsdvirág- és a Lilli-hez irt pompás könnyüded zenéje.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|