Herwegh
György német költő, szül. Stuttgartban 1817 máj. 31., megh.
Lichtenthalban, Baden-Baden mellett 1875 ápr. 7. Tübingában teologiát
hallgatott, azután Stuttgartban egy lapnak munkatársa volt; mint ilyen
összeveszett egy katonatiszttel s ezért Svájcba menekült, ahol szintén mint
ujságiró működött és ahol Gedichte eines Lebendigen cimü politikai
költeménygyüjteményét is kiadta (1841, 10. kiad. 1877). 1842. meglátogatta
Poroszországot, ahol mindenütt, még a királynál (IV. Vilmos) is kitüntető
fogadtatásra talált. Azonban egy Königsbergből a királyhoz intézett nyilt
levele következtében kitiltották a porosz területről s Zürchben sem türték meg,
ahol le akart telepedni. Később Párist választotta állandó tartózkodási
helyéül. Itt irta meg költeményeinek második kötetét (1844) s fordította le
Lamartine összes műveit (1843-1844, 12 kötet).Itt lépett összeköttetésbe a
forradalmi propagandával és 1848 ápril havában egyszerre csak egy német-francia
munkás-légióval megjelent Badenban. A württembergi csapatok azonban könnyen
elbántak vele; futnia kellett s menekülését csak felesége bátorságának
köszönhette. Ezután ismét hosszabb ideig lakott Párisban, majd Zürrichben és
vége Lichtethalban. Most már csak kivételes alkalmaknál lépett egy-egy
költeményével a nyilvánosság elé, lefordított azonban néhány Shakspere-drámát a
Bodnstedt-féle kiadás számára. Halála után (1877) megjelent Neue Gedichte-i
elkeseredett hangulatukkal nem sok költői élvezetet nyujtanak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|