Herzegh

Mihály (székcsői), jogtudós, szül. Hódmező-Vásárhelyen 1840 március 24. Tanult Hódmezó-Vásárhelyen, Szegeden; Pesten a dudományegyetemen 1864. avatták jogi doktorrá. 1863. a pesti magyar királyi itélőtáblánál joggyakornok lett; innen Fehér vármegyében választatott meg megyei aljegyzőnek, s mint ilyen a bünvádi és közigazgatási ügyeken kivül főleg törvényszéki ügyekkel foglalkozott. 1865. az ekkor ujra megnyitott pécsi jogadadémiához nevezték ki az észjog, enciklopedia és római jog tanárává. 1868. a győri jogakadémián a magyar magánjog és törvénykezés tanárává nevezték ki. Győben két évet töltött és onnan Budapestre jött a polgári törvénykezés tnszékére s ugyanazon idő óta a magyar magánjogot is rendszeresen előadja. Több apróbb külön füzetekben is megjelent dolgozatokon és könyvbirálatokon kivül a következő nagyobb munkái vannak: Magyar polgári törvénykezési rendtartás (Budapest 1891); Csődtörvénykezés (1840. XXII. t.-cikk, Pest 1872) Telekkönyvi rendtartás Magyarország és Erdélyben (Budapest 5. kaid.); A magyar magánjog általános része (u. o. 1880); A magyar családi és öröklési jog (u. o. 1885, 2. kiad.); Magyar kötelmi és családi jog (u. o. 1892); Magyar csődtörvény (1881. XVII. t.-c., u. o. 1892, 2. kiad. 8.); Magyar sommás eljárás és fizetési meghagyás (1893. XVIII., XIX. t.-c., u. o. 1894); Magyar örökösödési eljárás (1894. XVI. t.-c.); A magyar kir. Curiának, mint semmitő- és legfőbb itélőszéknek határozatai (Pest 1872, 1-2 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon