Hess

1. Germain Henrik, svájci származásu kémikus, szül. Genfben 1802 aug. 7., megh. Szt. Pétervárt 1850 nov. 30. Tanulmányait az orvostudományokkal kezdette; azután tudományos célból 1827-29. Szibériában utazott. Utóbb a kémia tanára volt a szt. pétervári egyetemen. Nagyszámu anorganikus és organikus analizist végzett. A termokémia megalapítója.

2. H. György, északamerikai szobrász szül. Pfungstadtban (Hessen-Darmstadt) 1832., eleinte bádogos volt, 1850. Amerikába kivándorolt, ott fafaraványokat készített, majd 4 évig Widemann tanítványa volt Münchenben. Visszatérve Amerikába, New-Yorkban telepedett le. Legkiválóbb művei: Echo, Lorelei, a Vizi liliom szimbolikus szobrai, a fiatal Goethe szobra és A félbeszakított imádság (dombormű).

3. H. Henrik, német festő, H. Károly Ernő Kristóf fia, szül. Düsselderfban 1798 ápr. 19., megh. Münchenben 1863 március 29. Atyjának tanytványa, 1813. a müncheni akadémia növendéke lett. Már első képet, a Hit, Remény, Szeretet, a Szent család, Szt. Lukács, Bünbánó Magdolna és a Serbatétel, továbbá Apolló a muzsák között és a Karácsonyéj a régi olasz mesterek, főleg Rafael hatását tüntetik föl. 1821-től fogva 5 éven Olaszországban tartózkodott, 1827-47. a müncheni akadémia tanára. 1849-től az egyesült királyi művészeti gyűjtemények igazgatója volt. 1827-37. festette az uj Mindszentek temploma freskóképeit, 33 ábrázolás az ó-, 34-et az uj-testamentomból, 11-et az egyház történetéből. Egyidejüleg készítette a mintákat a regensburgi székesegyház kereszthajójának üveg festményei számára és olajfestményei közül p. Mária látogatását Erzsébetnél.

4. H. Henrik József báró, osztrák tábornagy, szül. Bécsben 1788 márc. 17., megh. u.o. 1870. ápr. 13. 1805. lépett a hadseregbe, résztvett az Aspern és Wagram melletti csatákban és végig küzdötte a francia háborukat. 1815-17-ig Piemontban működött mint követségi katonai attaché. 1831. Radetzky táborkari főnöke lett és különösen a Novara melletti (1849) diadalnak egyengette utját. Radetzky őszintén olyformán nyilatkozott, hogy az öt nap alatt bevégzett győztes hadjárat H. érdeme. 1849. táborszernagyi rangot kapott, 1851-54. Varsóban, Szt. Pétervárt és Berlinben járt dipolomáciai küldetésben. Mikdőn 1854. a török-orosz háboru kitört, Henrik vette át az Erdély és Galicia keleti határán összevont hadtest vezényletét, és az oroszokat szép szerivel arra birta, hogy a dunai fejedelemségekből kivonultak. Az 1859-iki olasz-francia háboru idején H.-t csak május végén, a magentai vereség után hivták meg a csatatérre. Átvette ugyan a teljesen dezorganizált táborkar vezetését, de azt tanácsolta, hogy a hadsereget a várnégyszög közé vonják vissza és ott várják be az ellenséget. De a döntő körök nem hallgattak rá és igy bekövetkezett a solferinói kudarc. Csata után H. a császár parancsából Villfrancában fegyverszünetet kötött a franciákkal. A háboru után a császár tábornaggyá és a táborkar főnökévé, 1860. pedig a testőrcsapat parancsnökává tette. 1861. az urakházának lett tagja, ahol katonai kérdésekben több tartalmas beszédet mondott. A régi osztrák hadseregnek ő volt (Radetzky után) legnépszerübb embere és az osztrák költők és szinműirók egyik kedvence. V. ö. General H. (Bécs 1855); Wurczbach Lexikon (VIII. 421).

5. H. János vagy Hessus, Szilézia reformátora, szül. Nünbergben 1490., megh. Boroszlóban 1547 jan. 6. Lipcsében és Vittenbergában bevégezvén tanulmányait, a boroszlói püspök titkára lett, utazásai közben megismerkedett több humanistával, később Olaszországba utazott s Ferrarában hittudor lett (1519), a következő évben pedig Rómában diakonus. Visszatérvén Boroszlóba, kanonok lett, de 1521. a reformátori tanok hivévé, 1522. nürnbergi prédikátor lett, 1523. Boroszlóba hivatott lelkészül, hol egy 1524. tartott nyilvános szóvitá az evangeliom ügyét diadalmasan védelmezte.

6. H. János Jakab, német ref. teologiai iró, szül. Zürichben 1741 okt. 21., megh. u. o. 1828 máj. 29. Tanulmányait szülővárosában elvégezvén, itt lett diakonus (1777), majd 1795. főlelkész. A Jézus életét tárgyaló irodalomnak ő volt uttörője: Geschichte der drei letzten Lebensjahre Jesu (1768) és Lebensgeschichte Jesu (9-ik kiad. 1823) cimü műveivel. Nagyszámu művei összkiadásban jelentek meg ezen cim alatt: Das H.-sche Bibelwerk (1826, 23 kötet).

7. H. Jenő, német festő, H. Péter fia, szül. Münchenben 1824 jan. 25., megh. u.o. 1862 nov. 21. Atyjának tanítványa, Münchenben, majd Brüsszelben képezte ki magát. Történeti, genre- és vadászképeket festett. Legkitünőbb képei: A svédek támadása Dachaunál és Francia nehéz lovasok Moszkva égése alatt (müncheni uj képtár).

8. H. Károly, német festő, H. Péter testvére, szül. Düsseldorfban 1801., megh. Reichenhallban 1874 nov. 6. Eleinte rézmetszéssel foglalkozott, utóbb a festészetre adta magát és bátyjának Péternek, meg Wagenbauernek hatása alatt állott.

9. H. Károly Adolf, német festő, szül. Drezdában 1769., megh. Wilhelmsdorfban Bécs mellett 1849 jul. 3. Klosz tanítványa, főleg lovak festésével foglalkozott és ezen a téren kitünőt is alkotott. Gondosan tanulmányozta a magyar, orosz és török ló-, de emberfajokat is. 12 lótanulmányt kiadott 1807., későbben tanulmányokat lókedvelők számára, az urali kozákok átvonulását Csehországon keresztül 1799-ben, lófaj-litográfiákat természetesen nagyságban (1825). A bécsi akadémia tanára volt.

10. H. Károly Ernő Kristóf, német rézmetsző szül. Darmstadtban 1755 jan. 22., megh. Müchenben 1828 julius 25-én. Eleinte kardműves, azután vésnök, majd rézmetsző lett. Augsburgban és Düsseldorfban töltött tanulóévei után Mühcenbe ment, négy évig Olaszországban is tartózkodott Düsseldorban a nagy reprodukció gyüjteményen. Tőle való: A vásári árus Dorótól, Mária mennybemenetele Reni Guidótól, Rubensnak és feleségének képmása. Egyéb nagyobb művei: Szent család Rafaeltól. Az utolsó itélet Rubenstól. 1806. a düsseldorfi akadémiával és képtárral együtt átköltözött Müchenbe és Szt. Jeromost Palmától, a három napkeleti bölcset Van Eycktől és Miksa király képét Stiebertől metszette rézbe.

11. H. Lajos, svájci festő és rézmetsző, szül. Zürichben 1760 okt. 16., megh. u. o. 1800 ápr. 13. Gessner Salamon hatása alatt adta magát a művészetre. Olaszországban is járt. Legjobb tájékpei: a Montblanc, a Rüttli és a Tell-kápolna képe. Nagyon finom érzéke volt a természet iránt.

12. H. Péter, német festő, H. Károly Ernő Kristóf fia és tanítványa, szül. Düsseldorfban 1792 jul. 29., megh. Münchenben 1871 ápr. 4. A müncheni akadémia növendéke, az 1813-15. hadjáratokban Wrede tábornok kiséretében vett részt, élesen megfigyelte a tábori életet és több csataképet festett, amilyenek az Arcis-sur-aubei csata képe; A hanaui Kinzig-hid megvédése Pappenheim tábornok által; Összetüzés francia dragonyosok elfogott francia parasztokkal; A partenkircheni reggel; Osztrák seregek táborozása; A bodenbühli ütközet; A wörgeli csata, stb. Ezeknél sikerületebbek kisebb katonai jelenetei és vadászképei, de legjobb Ottó görög király bevonulását Naupliába ábrázoló nagy képe, melyet mint szemtanu fesztett meg (1835, müncheni új képtár). Miklós orosz cár számára 8 képben megfestette az 1812. év fő hadi eseményeit, a mücheni Hofgarten árkádjaiban a görög szabadságharc fő mozzanatait ábrázoló 39 freskóképet. Rajza szabatos, de száraz, szinezése tarka, művei ma már csak művészettörténeti értéküek.

13. H. Rikárd, német erdész, szül. Gothában 1835 jun. 23. 1869 óta a giesseni egyetemen az erdészet rendes tanára és az ottani erdészeti hivatal igazgatója. 1882 óta egyuttal az erdészeti hivatal igazgatója. 1882 óta egyuttal erdészeti kisérleti állomás ügyigazgatója. Művei: Der Forstschutz (Lipcse 1876-78, 2 kiadás 1887 és 1890, 2 kötet); Der forstwissenschaftliche Unterricht an der Universetät Giessen (Giessen 1881); Libensbilder hervorragender Forstmänner (Berlin 1882-1885); Die Eigenschaften und das forstliche Verhalten der wichtigerenc in Deutschland vorkommenden Holzarten (u.o. 1883); Encyclopädie und Methodologie der Forstwissenschaft (I. rész Nördlingen 1883, II. rész München 1890); Über Waldschutz u. Schutzwald (Hamburg 1888); Der akad. Forstgarten bei Giessen (2. kiad. Giessen 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon