Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hessen-Nass... ----

Magyar Magyar Német Német
Hessen-Nass... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hessen-Nassau

1866. alkotott és egy nagyobb meg több kisebb kiszakított részből álló porosz tartomány, a Weser és a Rajna közt, amely magában foglalja az egykori Hessen választó-fejedelemségnek, Nassau hercegségnek, Hessen-Homburgnak és Frankfurt birodalmi városnak nagyobb részét, továbbá kis részeket Hessen-Darmstadtból és a bajor Alsó-Frank kerületből. Határos a porosz Rajna, Vesztfália, Hannovera és a szász tartományokkal továbbá Waldeckkel, Szász-Weimar-Eisenachhal, Bajorországgal és Hessen-Darmstadttal. Területe 15,692 km2, lakóinak száma 1.664,426, akik közt van 285 magyar. Az egész tartomány a német középhegység vidékéhez tartozik. A Rajna és Majna összefolyásától É-felé huzódik az ércekben gazdag Homburger Höhe vagy Höhe, vagy régibb néven a Taunus, amelynek legmagasabb csúcsa a Nagy-Feldberg (880 m.). A Taunusnak csak a sikság felől van hegység alakja; a Lahn felé mint dombos sikság ereszkedik le, amelyet itt-ott bazalt kúpok törnek át és amelyekben számos ásványvizforrás fakad. A Rhön a bajor határon fekszik és ebben vannak a tartomány legmagasabb csúcsai, a Wasserkuppe (950 m.) és a Milseburg (826 m.). A Knüllkopf-hegy a tartomány közepén fekszik és valamivel alacsonyabb mint a Westerwald legmagasabb csúcsai, amely a Rajnai-tartomány és Vesztfália határán emelkedik; végül Hannovera felől vannak a Kaufunger Wald (640 m.) és a Meissner-magaslat (750 m.). Az É-i és Ki-i rész a Rajna, a Dny-i rész a Weser vizkörnyékéhez tartozik. A Fulda, amely itt fölveszi az Edert, a Werra, Diemel, a Lahn a mellékvizeivel (Ohm, Wohra, Dill, Weil, Ems, Aar, Gehl), a Kinzig és Nidda öntözik. Az éghajlat csak a hegyes vidékeken zord. 1891. 125.433 ha.-on 99.192 tonna rozs, 57.582 ha.-on 52.874 t. buza, 42.452 ha.-on 44.455 t. árpa, 81.759 ha.-on 423.321 t. burgonya, 146.054 ha.-on, 194.489 t. zab, 181.111 ha.-on 470.218 t. széna és 156 ha.-on 343 t. szárított dohánylevél termett. Fontos még a szőlőtermelés is; 3771 ha.-on termelnek szőllőt. Az állatállomány 1892. 75.288 ló, 545.678 szarvasmarha, 411.328 juh, 403.020 sertés, 151.556 kecske és 39.498 méhkas. Az erdők terjedelme aránylag nagy. Nagy jövedelmi forrásul szolgálnak az ásványvizforrások: Ems, Selters, Wiesbaden, Schwalbach, Homburg, Schlangenbad, Soden és Fachingen, továbbá a bányák. 1891. bányáasztak 155.255 t. kőszenet, 302.739 t. barnaszenet, 616.819 t. vas-, 16.118 t. cink-, 11.868 t. ólom- és 733 t. rézércet. Az ipar különösen kövek feldolgozásával, márvány-, agyagáruk, pezsgőbor, szivarkészítéssel, pamut- és gyapjuáruszövéssel, papir-, cukor- és szeszgyártással foglalkozik. Legélénkebb forgalma és mint pénzpiacnak is legnagyobb jelentősége M.m. Frankfurtnak van. A tanintézetek közül a legfontosabb, a marburgi egyetem; van azonkivül 14 gimnáziuma, 2 progimnáziuma, 4 reálgimnáziuma, 1 fő- és 10 reáliskolája, 12 reálprogimnáziuma, többféle szakiskolája és számos népiskolája. Közigazgatási szempontból 2 kerületre oszlik, ezek: Cassel (10,078 km2) és Wiesbaden (5615 km2). V. ö. Metz, Stat. Beschreibung des Reg.-Bez. Cassel (1871) és Stat. Beschr. d. Reg. Bez. Wiesbaden (1876).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is