1866. alkotott és egy nagyobb meg több kisebb kiszakított
részből álló porosz tartomány, a Weser és a Rajna közt, amely magában foglalja
az egykori Hessen választó-fejedelemségnek, Nassau hercegségnek,
Hessen-Homburgnak és Frankfurt birodalmi városnak nagyobb részét, továbbá kis
részeket Hessen-Darmstadtból és a bajor Alsó-Frank kerületből. Határos a porosz
Rajna, Vesztfália, Hannovera és a szász tartományokkal továbbá Waldeckkel, Szász-Weimar-Eisenachhal,
Bajorországgal és Hessen-Darmstadttal. Területe 15,692 km2, lakóinak
száma 1.664,426, akik közt van 285 magyar. Az egész tartomány a német
középhegység vidékéhez tartozik. A Rajna és Majna összefolyásától É-felé
huzódik az ércekben gazdag Homburger Höhe vagy Höhe, vagy régibb néven a
Taunus, amelynek legmagasabb csúcsa a Nagy-Feldberg (880 m.). A Taunusnak csak
a sikság felől van hegység alakja; a Lahn felé mint dombos sikság ereszkedik
le, amelyet itt-ott bazalt kúpok törnek át és amelyekben számos ásványvizforrás
fakad. A Rhön a bajor határon fekszik és ebben vannak a tartomány legmagasabb
csúcsai, a Wasserkuppe (950 m.) és a Milseburg (826 m.). A Knüllkopf-hegy a
tartomány közepén fekszik és valamivel alacsonyabb mint a Westerwald legmagasabb
csúcsai, amely a Rajnai-tartomány és Vesztfália határán emelkedik; végül
Hannovera felől vannak a Kaufunger Wald (640 m.) és a Meissner-magaslat (750
m.). Az É-i és Ki-i rész a Rajna, a Dny-i rész a Weser vizkörnyékéhez tartozik.
A Fulda, amely itt fölveszi az Edert, a Werra, Diemel, a Lahn a mellékvizeivel
(Ohm, Wohra, Dill, Weil, Ems, Aar, Gehl), a Kinzig és Nidda öntözik. Az
éghajlat csak a hegyes vidékeken zord. 1891. 125.433 ha.-on 99.192 tonna rozs,
57.582 ha.-on 52.874 t. buza, 42.452 ha.-on 44.455 t. árpa, 81.759 ha.-on
423.321 t. burgonya, 146.054 ha.-on, 194.489 t. zab, 181.111 ha.-on 470.218 t.
széna és 156 ha.-on 343 t. szárított dohánylevél termett. Fontos még a
szőlőtermelés is; 3771 ha.-on termelnek szőllőt. Az állatállomány 1892. 75.288
ló, 545.678 szarvasmarha, 411.328 juh, 403.020 sertés, 151.556 kecske és 39.498
méhkas. Az erdők terjedelme aránylag nagy. Nagy jövedelmi forrásul szolgálnak
az ásványvizforrások: Ems, Selters, Wiesbaden, Schwalbach, Homburg,
Schlangenbad, Soden és Fachingen, továbbá a bányák. 1891. bányáasztak 155.255
t. kőszenet, 302.739 t. barnaszenet, 616.819 t. vas-, 16.118 t. cink-, 11.868
t. ólom- és 733 t. rézércet. Az ipar különösen kövek feldolgozásával, márvány-,
agyagáruk, pezsgőbor, szivarkészítéssel, pamut- és gyapjuáruszövéssel, papir-,
cukor- és szeszgyártással foglalkozik. Legélénkebb forgalma és mint pénzpiacnak
is legnagyobb jelentősége M.m. Frankfurtnak van. A tanintézetek közül a
legfontosabb, a marburgi egyetem; van azonkivül 14 gimnáziuma, 2 progimnáziuma,
4 reálgimnáziuma, 1 fő- és 10 reáliskolája, 12 reálprogimnáziuma, többféle
szakiskolája és számos népiskolája. Közigazgatási szempontból 2 kerületre
oszlik, ezek: Cassel (10,078 km2) és Wiesbaden (5615 km2).
V. ö. Metz, Stat. Beschreibung des Reg.-Bez. Cassel (1871) és Stat. Beschr. d.
Reg. Bez. Wiesbaden (1876).
Forrás: Pallas Nagylexikon