Hesshusius
Tilemann, német evang. hittudós, szül. Weselben 1527 nov.
3., megh. Helmstedtben 1588 szept. 25. A lutheri tanoknak egyik legbuzgóbb, de
türelmetlen hivője és védelmezője. 25 éves korában goslari szuperintendens
volt, de már 1556-ban izgató prédikációi miatt a várost el kellett hagynia; a
következő évben rostocki lelkész lett, ezen állásáról azonban le kellett
mondania az egyházfegyelem tulszigoru gyakorlása miatt; Melanchton ajánlatára a
heidelbergai egyetemhez hivatott meg első teologiai tanárul, s az egész Pfalz
főszuperintendenséül, de itt meg a kálvinistaság felé hajló egyik lelkésszel,
Klbeitzcel oly szendvedélyes harcba keveredett (az Ur asztala előtt cibálta
meg), hogy a választó-fejedelem meghiusult békítési kisérlet után hivatalaiból
kitette (1559). Ekkor H. Brémában lett szuperintendens, de itt meg
Hardenberggel tüzött össze, s miután a tanács nem volt hajlandó a titkos
kálvinisták ellen az általa ajánlott szigort alkalmazni, odahagyta a várost és
Magdeburga ment (1560). Itt meg a szingergizmus (l.o.) ellen intézett epés
támadásai miatt vesztette el hivatalát (1562); később Jenában lett tanár, 1574.
Samlandban püspök, de civakodó természete miatt ezen helyekről is elüzték,
végre Helmstedtben lett egyetemi tanár, hol bevégezte viszontagságos életét.
Művei között legkiválóbb: Examen theologicum cimü hittani kézikönyve.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|