Hét alvó szent

Maximianus, Malchus, Martinián, Dénes, János, Serapion és Konstantin vértanuk, a legenda szerint Decius császár testőrei, akik 251-ben a Decius-féle üldöztetés alatt egy barlangban rejtőzködtek el, s miután a császár ezt befelaztatta, álomba estek, melyből csak Theodosius alatt 447. ébredtek fel. A dolog nyilvánosságra jutván, nagy diadallal Efezusba vezetettek, ahol, miután a csodáról Márton püspök és a császár előtt bizonyoságot tettek volna, ugyanegy pillanatban mind a heten ismét, - most már örökre - elaludtak. A kat. egyház jun. 27. üli ünnepüket. A néphit szerint, ha ezen a napon esik, szakadatlanul tart az eső hét hétig. Az esetlről toursi szt. Gergely, a VI. sz. végén, tudósít először, s valószinüleg ennek egyik kettős jelentésü kifejezése szolgáltatott alkalmat a legendára. V. ö. Koch, Die Siebenschläferlegende (Lipcse 1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon