Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hetényi... ----

Magyar Magyar Német Német
Hetényi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hetényi

János, ref. lelkész, filozófiai iró, szül. Ekelen (Komárom) 1786., hol atyja szintén ref. lelkészi hivatalt viselt, megh. 1853 jul. 26. Tanult Komáromban a Pozsonyban, azután Debrecenbe ment s az ottani kollégiumban a bölcseleti és teologiai tanulmányokat bevégezvén, tanító és kollégiumi szenior volt. Majd a prot. teologusok szokása szerint Németországban tett utazást és az ottani egyetemeket látogatta, honnét hazatérve, szülőhelyén, Ekelen, lelkésszé választatott és haláláig ott lakott és működött. 1823. bécsi prot. hittani tanárrá neveztetett ki, de mielőtt e székét elfoglalta volna, az iskola megszünt. Az akadémia által kitüzött több rendbeli bölcseleti, történelmi és nemzetgazdasági pályafeladatokat több izben diadalmasan oldván meg s dijakat nyervén, ez érdemeiért 1836 magyar akadémiai levelező taggá, 1840 febr. 6-án pedig rendes taggá választatott. Művei a következők: A magyar filozofia történetirásának alaprajza (Tudománytár XV. kötetében); Honi városainak nemzeti fejlődésünkre befolyásuk (1837, koszoruzott akad. pályamű); A világistenelés oknyomó történetirása; Hazánk régi várszerkezetéről; Robot és Dézsma, erkölcsi és anyagi, mező- és státusgazdasági tekintetben (koszoruzott akad. pályamű); Sarolta és Adalbert, hősköltemény (1825), mely a kereszténységnek honunkban megalapítását festi; Haza temploma, erkölcstan (1831); Sarolta és Hedvig (pest, 1843); A lélektudomány nevelési fontosságáról (koszoruzott pályamunka, u.o. 1843); Miként kell tekintenünk m. akadémiánkat?; A kerestyénség legszebb polgári érdem koszoruja; A nőnem emancipátziója a keresztyénség által (Atheneum); Az ész és filozifia felsége; A nemzeti akadémiák üdvös befolyásáról a nemzeti jólétre; Az egyezményes rendszerről; A Pesten állítandó református főiskolai rend tervezete (koszoruzott pályamunka); Az ősrómaiak filozófiájának főbb jellemvonásai és érdemei; Horvát Andrásnak mint bölcselőnek rövid jellemzése; Gr. Széchenyi István, mint nemzeti bölcselőnk jellemzése; A társadalmi élet szépsége, stb. Művei részint önálló kötetekben, részint az akadémia által kiadott folyóiratokban, a Tudománytárban, az Akad. Évkönyvekben s értékezések közt, és a Bajza Atheneumában jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is