Hetési nyelvjárás

a nyugati nyelvjárásterület egyik dialketusa (l. Nyelvjárások), Alsó-Lendva s a tőle nyugatra eső vendégség között. Legtöbb sajátsága az őrségi nyelvjáráséval, némelyik azonban a göcsejiével egyezik. Hangzórendszere egészen olyan, mint az őrségié s egyéb sajátságaikban is egyeznek. A göcsejihez szít abban, hogy i helyett ë-t ejt (ës,ësten, vërad), hogy használja az ily összevont igealakokat: ütte, gyógyította és hogy a birtokos személyragozás többet számu 3-ik személyének ragjai -ik: aptyik, szógáik, gyerökik. Csak két sajátsággal tünik ki ez a nyelvjárás, bár mindkettő megvan a göcsejiben s némileg az őrségiben is, csakhogyez tovább fejlesztette. Először is az, hogy a főnévi igenév ragja a mélyhanguaknál -nya, és pedig nemcsak i után, hanem máskor is: fáronnya, kaszánya, marannya, dógoznya. Másik sajátsága a szótagok feles szaporítása néhány középfokban s a több birtokot kifejező személyragos alakokban: többöbbet, legszöbbebebb, szöbbebben, könnyebbebb, gyobbabb, taniamak, tinaidak, disznainkak. V. ö. Balassa J., Magyar Nyelvjárások.

Forrás: Pallas Nagylexikon