Heune

v. Hüne (régebben hiune) a. m. óriás (a XIII. sz. óta). A nyelvhasználatban azonos a hunn népnévvel és a középkori iróknál a. m. Hunus, Avarus, Pannonius; Hiunen lant a. m. Magyarország; de eredetileg (Huna föltételezendő alakban) talán egy germán néptörzs neve. tulajdonnevekben gyakori s pedig ugy helynevekben (Hauna, Hünfeld), mint személynevekben (Huns, Hunila. Huning, Hunbald, Hunfrid, Hunusz, Hunwalt, Humboldt, régebben Hunibolt stb. Hunila gót királyleány már a III. sz.-ban, tehát a hunok föllépése előtt, ismeretes). Siegfried mellékneve az Eddában enn hunske (a hunn). - Hünengrab, óriás sirja, igy nevezi a nép a magas halmokat északi Németországban, melyek sokkal régebbek, mint a hunnok föllépése.

Forrás: Pallas Nagylexikon