Hibernia

(Ivernia, görög Ierne, ujkelta Erin), az ókorban Irország neve. A rómaiak nagyon keveset tudtak róla, csereviszonyban állottak ugyan lakosaival, de nem sokat törődtek vele, még azt sem tudták mekkora, a meddig Agricola Kr. u. 84. körül nem hajózta. Ptolemaios már le is rajzolta és ismerte két főfolyamát; a Bargust (Barrow) és a Senust (Shannon). Lakosai az ivernek, rokonai valának Britannió ó-kelta lakosainak, papjaik a druidák, folyton megőrizték régi áldozataikat, miért is H. sokáig megmaradt «szent»-nek. Nevezetesebb törzseik voltak a brigantok (a Bargus mentén), D-en a vodiak, Ny-on a velletorok, ganganok, nagnatok (fővárosuk Nagnata, most Donegal), É-on a vennikniek és darinok, K-en az eblanok (főhelyök Eblana a. m. Dublin) és a manaxiok. Mindezen törzsek durva erkölcsüek voltak, testöket a mai indusokhoz hasonlóan tettoválták és a buja termékenységü legelőkön pásztoréletet éltek.

Forrás: Pallas Nagylexikon