Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hibiscus... ----

Magyar Magyar Német Német
Hibiscus... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hibiscus

(hibik Diószegiéknél), a mályvafélék egy- vagy többnyári füve, cserjéje (cserjemályva) v. fája. Levele nagy, többnyire karéjos, virágja csinos, magános v. csoportos, gyümölcse ötrekeszü tok. Mintegy 150 faja mind a két világrésznek tropusi vidékein, hazánkban vadon csak a H. ternatus Cav. terem. Ez a varjumák, dinnyefü vagy vaddinnye az Alföldön, hol a kukorica között, sőt dinnyeföldön is gyakori. Reggel, de csak kevés ideig szokott virágzani (Stundenblume), azután behuzódik. A H. cannibinus L. (l. a Fonónövények képét, VII. köt.) egynyári, Kelet-Indiában gyakran s régóta termesztik, mert savanykás, kissé fanyar és nyálkás izü levelét főzelékül eszik, magvából égető- és étolajat sajtolnak. Hársrostja fehéres, kevéssé fénylő, puha, nyujtható, a lenhez hasonló. Ez a gombó- vagy gombókender, s ujabban már az európai piacra is jut. A H. mutabilis L., keletindiai, faalaku, levele ötkaréjos, virága nagy, reggeli nyiláskor fehér, délben rózsaszin, este biborpiros.Spanyolország D-i részén termesztik. Ez a régiek igazi rosa sinensis-e, vagyis khinai rózsája. Virága meg a levele hazájában és Khinában officinalis, háncsrostja fonószövő anyag. A H. Rosa sinensis L., hazája K.-India és Khina, 4 méter magas disznövény. Levele tojásdad, hosszan hegyezett, főrészelt. Nagy és pompás virága nagyon változik. Gyökerével, virágával meg a levelével, mint Európában a fekele mályváéval, a hajat, szemöldököt, valamint a cipőt is feketítik. A H. tetraphyllos Roxb., Hindosztan hegyein közönséges. Hársrostja sárgás, helyenként világosbarna (abelmoschusrost), finomságával a legjobb fajta jutát félre szorítja, de nedvesen humin-anyagok képződésével nagyon hamar megbarnul, azután nedvszivóbb lesz és a szilárdságát veszti. A kereskedésben jutának hivják. A H. Sabdariffa Perott, É.- és Ny.-indiai, savanyu levele, piros guianai sóska néven használatos. Jamaikán a rostja kedvéért termesztik is. Még más H. fajból is lesz fonószövő anyag, mintegy 50 faja kerti disz. A H. Syriacust, l. Törökrózsa, H. Abelmoschust 1. Abelmoschus.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is