Hidra

(Hydra), Argolisz és Korintus görög monarkiához tartozó sziget, amelyet a szárazföldtől 6 km. széles tengercsatorna választ el. Területe: 55 km², lakóinak száma 6478. H. egészben véve egy hegygerinc, amelynek legmagasabb csúcsa 579 m., növényzet alig van kopár szikláin; forrásvize is hiányzik. Fő- és egyedüli városa H. az É-i részében amfiteatrumszerüen épült, görög püspöknek székhelye, 6413 lak., akik nagyobbára csak hajózással, szivacshalászattal, selyem- pamutfonással foglalkoznak. Az ókorban Hermione városáé volt, de szamoszi kalózok tőle elvették és Troezene birtokába juttatták. A középkorban a velenceieknek birtokát alkotta, de mindig csekély volt a népessége. 1730 körül Morea pasájának nyomasztó kormánya elől albánok ide menekültek és csakhamar élénk tengeri kereskedelmök által jelentékeny vagyonosságra tettek szert; kereskedelmi összeköttetéseiket nemcsak a Földközi-tenger vidékére, de a Keleti-tenger mellékére is kiterjesztették. A görög szabadságharc idejében lakói több mint 100 hajót szereltek föl; de a görög szabadság kivivása és a kereskedelem irányának megváltozása anyagi jólétöket tönkre tette. 1820. e szigetnek még 40.000 lakosa volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon