Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
hidrogénbom... fusion bomb...
hidrogénez to hydrate
hidrogénezé... hydration
hidrogénion... proton
hidrogénszu... bisulfate

Magyar Magyar Német Német
hidrogén Wasserstoff...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hidrogén

gázalaku kémiai elem. Jele: H, atomsúlya: 1; vegyületeiben mint egy vegyértékü pozitiv gyök szerepel. A H.-t biztosan először Cavendish ismerte fel 1766., de már előtte Paracelsus is előállította, de más éghető gázokkal összetévesztették. H.-nek Lavoisier nevezte el. A H. a természetben szabad állapotban csak nagyon kis mennyiségben és kivételesen fordul elő; igy némely vulkánból és ásványvizforrásból kitóduló gázban, a vielicskai és stassfurti só gázbuborékaiban, meteorvasban (lénártói) és a pennsylvániai petroleumforrásokból kiáramló gázokban is találták. A szénvegyületek erjedésének egyes eseteiben is képződik kevés H., a bélgázba e réven jut. A napban és az álló csillagokban szabad H. nagy mennyiségben fordul elő. A nap kromoszférája, a nap protuberánciái izzó H.-ből állanak. A H. vegyületei nagyon elterjedtek; e vegyületei közül a legközönségesebb a viz (H2O), amelyek 1/9-e H. A szénvegyületek tulnyomó számának alkotó része.

A kénsavval megsavanyított vizes elektromos áramot átvezetve a negatvi sarkon szabad H.-gáz fejlődik. A H.-nél pozitivabb fémek vizzel H.-t fejlesztenek, és pedig a legerélyesebbek (kálium, nátrium, kalcium stb.) már közönséges hőmérséken, a magnézium forró vizzel; izzó cinkre vagy vasra vizgőzt vezetve, szintén H.-gáz fejlődik. Laboratoriumokban többnyire ugy fejlesztik, hogy alkalmas készülékben, tiszta szemcsézett cinkre higított kénsavat öntenek. A kifejlődő gázt megtisztítás végett lugon szokás átvezetni. Az igy előállított gáz természetesen nedves, ezért, ha száraz gázra van szükség, azt likacsos kalciumkloriddal töltött csövön is át kell vezetni. A nátriumformiát és nátriumhidroxid elegyének hevítésekor is H. fejlődik. Nagyban a H.-gázt ugy nyerik, hogy fölös vizgőzt izzó szénen átvezetnek, amidőn H.-gáz és széndioxidgáz képződik, mely utóbbit mésztejjel elnyeletik. Gyárilag ugy is készítik, hogy oltott mész és szén elegyét hevítik.

A H. szintelen, szagtalan és iztelen gáz;a legkönnyebb valamennyi ismert test között. Sürüsége a levegőre mint egységre vonatkoztatva Regnault kisérletei szerint 0,06926, tehát a levegőnél 14,44-szerte könnyebb; 1 liter 0 foku és 760 mm. nyomásu H. súlya 0.089578 gr.; 1 gr. H. 11.165 liter. Vizben csak kevéssé oldható, 1 térf. viz 760 mm. nyomásu H.-ből 0°-on 0,02148,20°-on 0,01819 térfogatot (0° és 760 mm.-re redukálva) old fel; borszeszben kissé jobban oldható. Ujabban folyadékká is sürítették; Pictet és tőle függetlenül Cailletetnek sikerült ez 1877-ben. A megsürüsödés - 140°-on és 650 légköri nyomásnál következett be; Pictet a folyós H.-t tartalmazó készülék csapját megnyitva, az abból acélkék sugárban áramlott ki. Ugy látszik, hogy e kisérletnél a gyors elpárolgás folytán a H. egy része meg is fagyott. A H. a többi gázokhoz képest jól vezeti a meleget és az elektromosságot. Érdekes, hogy számos fém a H.-t elnyelni képes, igy különösen a palládium. A palládiumot ugy telítjük H.-nel, hogy higított sav elektrolizisekor negatív elektrodul alkalmazzuk. A H.-gáz igen gyorsan diffundál át likacsos lemezeken. Szinképét 4 vonal jellemzi, egy vörös, egy kék, egy ibolyakék és egy ibolya. Ami a H. kémiai sajátságait illeti, az közönséges hőmérséken meglehetősen indifferens; magasabb hőmérséken elég erélyes. A levegőn meggyujtható s nem világító lánggal vizzé ég el. Oxigénnel v. levegővel való elegye a meggyujtáskor hevesen elrobban (l. Durranógáz). A nehéz fémek oxidjait H.-ben hevítve, ez az oxigénnel egyesül és szinfém képződik; e folyamatot redukció- vagy szinitésnek mondják. A fejlődő H. tehát kiválása pillanatában (Hydrogenium in statu nascendi) közönséges hőmérséken is erősen redukáló hatásu. A H. némely fizikai s még inkább kémiai sajátságainál fogva a fémekhez hasonló, minélfogva gyakran a fémek közé is sorolják. A H. nem mérges, de azért természetes exigén hiján az állatok megfuladnak benne. A H.-t redukciókhoz, léggömbök megtöltésére, a Drummond-féle fényhez használják. Megkisérlették világítószerül is felhasználni olyformán, hogy szénhidrogéngőzökkel telítve gyujtották meg, amidőn elég erősen világító lánggal ég. Ugy is világítottak vele próbaképen, hogy lángjába platinadrótból font kosárkákat helyeztek; a platina ilyenkor fehér izzóvá válva, adja a fényt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is