Hidrográfia

v. hidrologia, vmely ország folyó- és állóvizeinek műszaki szempontból való tárgyalása. Ide tartozik a folyók, patakok, tavak vizgyüjtő területeinek s a különböző vizállások mellett lefolyó viztömegeknek kiszámítása; az árvizek keletkezésének és lefolyási viszonyainak tanulmányozása, a szabályozási művek hatásainak figyelemmel kisérése; a mederben, a vizállásokban a folyási viszonyokban létrejövő változások nyilvántartása stb. Valamely folyószabályozás sikerének alapföltétele a H.-i fölvételek és számítások pontossága. Francia- és Olaszországban, meg a kisebb német államokban régóta gyüjtik a H.-i adatokat. A jelen század első felében, a huszas és harmincas években a Duna- és Tiszaszabályozás megkezdése céljából nálunk is készültek H.-i fölvételek, de ezek között a legfőbb helyet (az ország kataszterileg akkor még nem lévén fölmérve) a folyók és ártereik helyzeti rajzának fölvétele foglalta el. Ezen munkálatok befejezése óta egészen 1886-ig vajmi kevés történt ez irányban. Ekkor állította föl végre a szakkörök sürgetésére Baross Gábor akkori közmunka és közlekedésügyi miniszter a vizrajzi osztályt (l. o.), mely azóta lankadatlan tevékenységet fejt ki az addigi nagy mulasztások minél előbb való kipótlása céljából. H. alatt a tengerre vonatkozólag mindannak összeségét értik, ami a hajózásra fontos. Franciaországban a hajós- és kormányos-iskolát H.-i iskolának hivják. L. még Földrajz.

Forrás: Pallas Nagylexikon