Hiéna
(Hyaena Briss.), a ragadozó emlősök Hyaenidoe családjának
egyetlen neme, mely középen áll a macska- és kutya-félék között. Fő ismertető
jegye az, hogy első lábai mindig hosszabbak a hátsóknál s ezért háta lejtős;
fajai mindannyian éjjeli ragadozók, de amennyire szerét tehetik, döggel
táplálkoznak s a nem elég mélyen eltemetett emberi holttesteket a sirból
kivájják. Hazájuk Dél- és Kelet-Ázsia, leggyakoribbak azonban Afrikában. Három
élő faj ismeretes; Pettyes hiéna (H. crocuta Zimm), zömök, erőteljes testü;
törzse rövid, háta sörényes; szine világosbarna, sötét foltokkal tarkázott;
hazája Dél- és Kelet-Afrika. Csikos hiéna (H. striata Zimm), szőre szürkeszinü,
számos fekete csikkal vonalazott; tarkójától farktövéig a hátán végig sörény
emelkedik, melyet, ha dühös, vagy megriad, felborzol; hazája Ázsia déli része
és Észak-Afrika. Barna hiéna (H. brunnea Thunb.), hátának sörénye hosszabb, mint
az előbbieké, alapján fehéresszürke, csúcsa felé mindinkább barnul és barnább,
mint többi szőre. Hazája Dél-Afrika. Megjegyzendő még, hogy kövült hiénák a
pliocenből és diluviumból ismeretesek s egyik óriási faj, a barlangi hiéna (H.
spelaea Goldf.), hazai barlangjainkban is elég gyakori.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|