Hierodulok
a. m. templomszolgák, tágabb értelemben véve papok, szükebb
értelemben mindkét nemü templomi személyek. Eleinte csak a delfti szentély
szüzeit nevezték igy, amint hogy az istenségek papjai és papnői később is csak
feddhetetlen jellemü egyének lehettek a korintusiak kivételével, ahol heterák
végezték a H. tisztét. Általában a H. végezték az istentisztelet alárendeltebb
munkáit. Megesett az is, hogy e célra valamely szentélynek ajándékoztak hadi
foglyokat, akik aztán az illető szentély hűbéresei lettek, a körülfekvő földet
mivelték, gondozták, ugy hogy ily módon egy-egy szentély környékén egész kis
telep keletkezett. Ilyen telep volt Delosz, nemkülönben Dodona, Eleuzis,
Efezus, sőt Strabo említ egy H.-ból álló keleti államot is (Komanát
Kappadóciában), melynek 6000 tagja volt, amiből joggal következtethetjük,
miszerint a H. egész intézménye keleti eredetü. V. ö. Hirt, Ueber die H.
(Berlin 1818).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|