Higgadtság

egyenértékese a józannak, a nyugodtnak, megfontoltnak, ellensúlyozottnak. Oly tulajdonsága az elmének, melynél fogva nem pillanatnyi benyomások folytán ragadtatja magát pillanatnyi föllobbanásra, hanem minden benyomásra megfontolja az okokat, a következményeket, a körülményeket stb. A higgadt ember tehát magának ura, szóhoz juttatja, mielőtt határoz, mindazt a maga elméjében, aminek a fenforgó esethez szava lehet. - A H.-t époszban mint drámában külön személyben szokták megtestesíteni. A «mentorok», a «nevelők», a «jó barátok», a homéroszi hőskölteményben Athéne istennő a H. képviselői. A komolyabb drámákban az «öregek» szoktak higgadtságukkal tüntetni. A korosabbak H.-a és a fiatalabbak hevesvérüsége közti ellentét a legdivóbb az alakítóköltészetben és természeten alapul.

Forrás: Pallas Nagylexikon