Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hikkóri-dió... ----

Magyar Magyar Német Német
Hikkóri-dió... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hikkóri-dió

v. hikkóri-fa (Carya Nutt.), a diófélék terebélyes fája, páratlanon szárnyalt levelekkel, barkás him és magán-álló anyavirággal. Ebből négy kopáncsu makktermés fejlődik, melynek húsos héja nem ehető, de magbele jóizü. Észak-Amerikában 10 faja ismeretes. A fehér, barázdás és az olajbogyóformáju H. (C. alba Mill., C. sulcata Nutt. és C. olivaeformis Marsh.), most már Európában is keresett csemege. Diónk módjára éretlenül is elkészítik. Fája fehér, gesztje barnásszinü. Szövete hasonlít a diófaéhoz, ugy hogy munkásaink gyakran fehér diófának is nevezik. Különben igen kemény, nehéz, rugalmas és szivós fa, nagy mértékben hajlékony és szilárd faanyag, mely a kocsigyártásban és gazdasági gépeknél pótolhatatlan. Nagy átmérőjü, vékony küllőjü kocsikereket csak ebből a fából készíthetni. Hazánkban is ebből szokták a drágább hintók aljrészeit gyártani. Szatmár vármegyében a gr. Károlyi uradalmakban van ezer holdas érett állomány H.-fából, mely azonban kevésbé szilárd, mint a behozott amerikai H. A H. már a harmadkorban nagy mennyiségben tenyészett Európában, Észak-Amerikában, Grönlandban, a Spitzbergákon és Szibériában. Hazánkban a C. ventricosa Unger. gyakori az alsóoligocen koru mészkőben, p. a Kis-Svábhegyen (Budapest).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is