Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hildebrand... ----

Magyar Magyar Német Német
Hildebrand... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hildebrand

1. Adolf, német szobrász, szül. Mardurgban 1847 okt. 6. Nürnbergben Kraling, Münchenben Zumbusch tanítványa volt, 1869-ben Berlinben, 1874. Firenzében telepedett le. Már első műveivel is nagy sikert aratott. Legjelesebb művei: Ádám márványszobra (lipcsei muzeum); A kanász (bronzszobor); Vizöntő (kutcsoport mintája), Családi jelenet (terrakotta dombormű); Meztelen fiatal ember (márványszobor, Berlin, nemzeti képtár); Hillebrand Károly mellszobra. Az I. Vilmos német császár emlékszobrára kiirt pályázaton a második dijat nyerte el. Das Problem der Form in der Bildenden Kunst cimmel (Strassburg 1893) művészettudományi könyvet irt.

2. H. Bruno, német nemzetgazdasági és statisztikai iró, szül. a Saale melletti Naumburgban 1812 márc. 6., megh. Jenában 1878 jan. 29. Tanári pályáját mint magántanár 1836. kezdte meg Boroszlóban, s történelmet adott elő, 1839. u. o. rendkivüli tanárrá lett, mig 1841. a marburgi egyetemre hivták meg az államtudományok rendes tanárául. 1848. lépett a politikai életbe, midőn Frankfurban Marburgot képviselte, majd 1849-1850-ig a hesseni (Kurhessen) tartománygyülés tagja volt s itt a kormány törvénytelen pénzköveteléseit erőteljesen ellenezte. Ez H.-nak állásába került; kivándorolt Svájcba, ahol a zürichi, majd a berni egyetemen adott elő, s Bern kantos statisztikai hivatalát is ő alapította. 1861. a jenai egyetemre nevezték ki a közgazdaságtan tanárának. Itt töltötte élete hátralevő részét, miközben 1862. a Jahrbücher für Nationalökonomie u. Statistik cimü nagytekintélyü folyóiratot, 1874. pedig a türingiai statisztikai hivatalt alapította s mindkettőnek később is élén állott. E két igen jelentős alkotás maradandóvá tette H. nevét a közgazdaságtan és a statisztika terén, amely tudományokat elméleti dolgozataival is szolgálta. Statisztikai kutatásainak becses eredményeit a berni és türingiai statisztikai hivatalok közleményeiben adta közre, melyek közül az 1867-1878-ig 2 kötetben megjelent Statistik Thüringens említendő. Két legkiválóbb nemzetgazdasági dolgozata: Xenophontis et Aristotelis de oeconomia publica doctrinae illustratae (1845) és Die Nationalökonomic der Gegenwart und Zukunft (csak első kötete jelent meg, 1848). - Fia Bikárd, szül. 1840 máj. 17. 1869-ben hivták meg tanárul a grazi egyetemre. 1883. jelent meg Die Theorie des Geldes cimü műve.

3. H. Ernpő, német festő, szül. Falkenbergben (Szilézia) 1833 március 8. Steffeck tanítványa. 1875-80. a karlsruhei művészeti iskola, 1880-1886. a berlini akadémia tanára volt. Legjelesebb művei: A beteg gyermek; Mózest visszaadják anyjának; Margit a börtönben; Marguerita Spoletina; A bünbánat; Hagyjátok a kisdedeket hozzám jönni; Az állhatatos kérés; A tenger partján; Tullia áthajt atyja holttestén; Lujza királyné menekülése Memelbe (Berlin, nemzeti képtár); a badeni nagyhercegnének, valamint a német trónörökösnek és családjának képmása.

4. H. Frigyes Ármin Gusztáv, német botanikus, szül. Köslinben 1835 ápr. 6. Berlinben és Bonnban tanult, azután magántanár lett Bonnban s 1869. Br.-Fraiburgba a botanika tanárává nevezték ki. Művei közül megemlítendők: Die Verbreitung der Koniferen in der Jetztzeit und in d. frühern Perioden der Erdbildung (Bonn 1861); Die Geschlechterverteilung bei den Pflanzen (Lipcse 1867); Die Verbreitunkgsmittel der Pflanzen (u. o. 1873); Die Lebensverhältnisse der Oxilisarten (Jena 1884).

5. H. János Olaf, svéd kulturhisztorikus, H. Bror Emil éremtudós (1806-1884) fia, született Stockholmban 1842 ápr. 5. Upsalában tault. Művei: Svenska folket under hednatiden (2. kiad. 1872); Lifvet p? Island under sagotiden (2. kiad. 1881); Afrika i v?ra dagar (1868); Bidvag till spännets historia (1872-79); Den kyrkliga konsten i Sverige under medeltiden (1874);Troas och Homeros" Troja (1878); Sveriges medeltich (1879); Fr?n äldre tider (1882). Szerkeszti az Antiqvarisk tidskrift för Sverige c. régiségtani és az akadémiától kiadott M?nadsblad c. havilapot.

6. H. Rudolf, német nyelvész, szül. Lipcsében 1824 márc. 13., megh. u. o. 1894 okt. 28. 1848. a Tamás-iskola tanára lett. Kezdettől fogva részt vett a Grimm-féle szótár munkájában s 1864., a Grimm testvérek halála után ő vette át Weiganddal együtt a mű szerkezsétését. Állásáról is lemondott, hogy teljesen e munkának élhessen. 1869. a lipcsei egyetem rendkivüli, 1874. rendes tanárává nevezték ki. 1894 elején tanítványai Festschrift-tel lepték meg, szerkesztette Lyon (Lipcse).

7. H., l. Beets.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is