Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hildebrandt... ----

Magyar Magyar Német Német
Hildebrandt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hildebrandt

l. Eduárd, német festő, szül. Danzigban 1818. szept. 19., megh. Berlinben 1868 okt. 25. Eleinte Krause tengeri képfestő tanítványa volt, majd 1841. Párisba ment Isabey Jenőhöz, akinek ragyogó kolorizmusa döntő hatással volt reá. 1843. visszatért Berlinbe, honnan Humboldt Sándor ajánlatára IV. Frigyes Vilmos király Dél-Amerikába küldte. Festményei, mint aquarellei (Berlin, nemzeti képtár): Est a Rio de Janeirói öbölben; Tropikus eső; Braziliai őserdő; Santa Gloria; Rio de Janeiro stb., kevésbé tüntetik vissza az ábrázolt vidékek igazi jellegét, mint inkább fény- és szinproblemák többé-kevésbé sikerült megoldásai. Két év mulva visszatért Berlinbe, porosz udvari festővé neveztetett ki, azután hosszu utra indult keletre. 1855. a berlini művészeti akadémia tanára és tagja lett, 1856. hosszu északi utazást tett egész az északi fokig, 1862-1863. pedig az egész földet körülutazta. Legjelesebb olajfestményei: Pillantás a tengerbe; Est Madeira szigetén; A Teneriffa-fok; Lissabon; Holdvilágos éj; Cammera dos Lobos; Madeira; A Nilus-partja; Est a Márvány-tenger partján; A Holt-tenger mellett; Az Északi-fok; A fűzfák alatt; A halastó; Téli táj; Szénakaszálás Oderbruchban; Tengerpart este (Berlin, nemzeti kép tár); Kronborg kastély Helsingör mellett (u. o.); Est Rügen szigetén; A tenger tükre; Benáresz reggel; Este Siamban; A birmai szent tó; A számár és a marabu; Khinai halász; Az egyenlítő körül. V. ö. Arndt F., E. H., der Maler des Kormos (2. kiad., 1869).

2. H. Tivadar, német festő, szül. Stettinben 1804 jul. 2., megh. Düsseldorfban 1874 szept. 29. 1823. Schadow V. iskolájába lépett és mesterével együtt 1826. Düsseldorfba költözött, 1829. pedig Németalföldre utazott. 1836. a düsseldorfi akadémia tanára lett. Első művei: Faust és Mefistofeles (1824), Faust és Margit a börtönben, Lear király Cordelia holtteteménél, a szinpad hatása alatt állottak. Romantikus tárgyuak: Romeo és Julia; Tankred és Klorinda; Judit és Holofernes, de csakhamar szakított eddigi irányával és a régi meg az uj németalföldi mesterek befolyása alatt a realizmus utjára lépett, persze a nélkül, hogy a düsseldorfi iskola hagyományaitól teljesen szabadulhatott volna. Uj irányának legkitünőbb képviselői: A rablók (1829, Berlin, nemzeti képtár); a Harcos és gyermeke (1832, u. o.); A beteg tanácsos és leánya; A mesemondó nő; A négy éneklő fiu a templomban; IV. Eduárd angol király fiainak meggyilkolása (Berlin, nemzeti képtár). Gyöngébbek későbbi művei: Wolsey bibornok fogadtatása a kolostorban; VIII. Henrik; Othello Brabantionak és Desdemonának elbeszéli tetteit; Lear király Cordelia megpillantásakor föleszmél őrültségéből; Julia kiissza az altatószert; Arthur és de Burgh; Cordelia a Kenthez irt levelet olvassa; Doge és leánya; Levelet olvasó olasz nő; Karácsonyest.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is