Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hildesheim... ----

Magyar Magyar Német Német
Hildesheim... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hildesheim

(Hildesia), az ugyanily nevü porosz közigazgatási kerület (5320 km2 ter., 476.263 lak., 17 járással) fővárosa az egykori Hannoverában, az Innerste mellett, több vasuti vonal találkozásánál, 33.481 lak., cukorfinomítóval, kályha-, kocsi-, szivar-, tégla-, üveg-, toronyóra-, bot-, gummigyárakkal, tapétakészítéssel, harang- és vasöntéssel, gépgyártással és posztószövéssel; élénk cukor-, gabona-, kender- és lenkereskedéssel. A nagy részében régies külsejü város az Altstadt, Neustadt és Domfreiheit nevü részek egybeolvadásából keletkezett. Az Altstädter Markton, szép régies külsejü terén, érdekes profán épületek állanak; és pedig a késő gótizlésü Prell-től gyönyörü falfestményekkel diszített városház (1443 körül épült), az ugynevezett Templerhaus szép erkéllyel és két kerek szeglettoronykával, a Knochenhauer-Amthaus (mészárosok háza) pompás faragványokkal 1529-ből stb. A tér közepén egy kut van egy kis Roland-szoborral. A város belső, szük utcáiban számos (összesen 116) olyan magánház van, amelyek a XVI. és XVII. sz.-ból valók és faragványokkal, feliratokkal vannak ellátva. Jelentékeny műbeccsel birnak H. templomai. A Mihály-templom, amelyet H. művészetkedvelő püspöke Berward alapított és amely 1033. szentetetett fel, benceapátsági templom volt; egyike Németország legnagyobbszerü román balilikáinak, három hajóval. A középhajó lapos famenyezetét érdekes képek (Krisztus családfája, próféták, Krisztus mint a világ birója) diszítik, amelyek a XII. sz.-ból valók. Kriptájában látható Bernwardnak a XIII. sz.-ból való siremléke. A mellette álló zárdát most bolondok házául használják. A Martini-templom muzeumnak van berendezve, amelyben középkori régiségeket, néhány képet, érmeket és több mint 6000 kötetből álló könyvtárat őriznek. A dom 1055-61-ig épült; keresztalaku bazilika, amelyet 1730. belsejében egészen átalakítottak. Az érckapu szárnyai, amelyek 1015-ből valók, a bünt és megváltást ábrázoló 16 relieffel, kiváló műbecsüek; éppen igy a keresztelő medence a XIII. századból, azután a középhajóban Hezilo püspöktől megrendelt pompás karos gyertyatartó. A kórus bejárata előtt van az Irmensäule, állítólag a pogány szászoktól ered. A főoltár mellett áll szt. Goherand sarkofágja. A dom egyházi kincsei közt legbecsesebbek: a jeruzsálemi kereszt, valószinüleg a VIII. sz.-ból eredő bizanci mű, Nagy Konstantinnak és anyjának képével; egy oktogon, Nagy Károly ivó serlege stb. A dom kriptájának külső falánál van egy 10 m. magas és ugyanoly széles rózsabokor, amelyet a hagyomány Jámbor Lajostól származtat és amely okiratok szerint 800 éves. A dom udvarán áll egy 4,7 m. magas Krisztus-oszlop ércből, amelyen a római Traján-oszlop mintájára Krisztus élettörténete van ábrázolva. 1022. Bernward készíttette. A Godehard-templom szintén egyike Németország legszebb román templomainak, három hajós a XV. sz.-ból való gót szentségtartóval és a XII. sz.-ból való kehellyel. A város melletti Bergholzról szép kilátás nyilik.

H. 1803-ig hercegség, illetőleg birodalmi közvetlenséggel biró püspökség (1784 km2 ter.) volt. A város akkor kezdett emelkedni, midőn 822. Jámbor Lajos az elzei püspökséget ide áttette. A művészetkedvelő Bernward püspöknek (993-1022), továbbá utódjának Godehardnak és a XII. században élő Bernhardnak és Adelognak tevékenysége folytán H. Németországban a román müvészet székhelyévé vált. 1249 után a hanza tagja lett; püspökeivel gyakran háboruskodott. 1802. Poroszországhoz került. 1806. francia uralom alá jutott, 1807. a vesztfáliai királysághoz, 1813-66-ig pedig Hannoverához tartozott. V. ö. Lüntzel, Gesch. d. Diöcese und Stadt H. (1858); Wachsmuth, Gesch. v. Hochstift u. Stadt H. (1863); Mithoff, Kunstdenkmale u. Alterthümer im Hannover"schen (1874); Lachner, Die Holzarchitektur H."s (1882); Römer, Geol. Verhältnisse der Stadt H. (1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is