Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hiller... ----

Magyar Magyar Német Német
Hiller... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hiller

1. Eduárd, német filologus, szül. M. m. Frankfurtban 1844 ápr. 14., megh. Halleban 1891 márc. 7. Bonnban, Göttingában tanult; 1869-ben Bonnban magántanár, 1874. Greifswaldban, 1875. Halleban rendes tanár lett. Főként az ógörög klasszikusokkal foglalkozott, a latin irodalom terén Fabullus kiadása említendő (Lipcse 1883). Főbb művei: Quaestiones Herodianeae (Bonn 1866); Beiträge zur Textgeschichte der griech. Bukoliker (Lipcse 1883). Kiadásai: Eratosthenis carminum reliquiae (u. o. 1872); Theosis Smyrnaei Expositio rerum mathematicarum ad legendum Platonem utilium (u. o. 1878) stb.

2. H. Ferdinánd, német zeneszerző és iró, szül. M. m. Frankfurtban 1811 okt. 24., megh. Kölnben 1885 máj. 11. Schmitt Alajos, Vollweiler, Hummel voltak mesterei; már mint kitünő zongorajátszó élt Párisban 1828-35., Choron zeneiskolájában tanítva és hangversenyeket adva. Milanóban Romilda c. operáját (1839) előadatta, Drezdában más kettőt; erre 1847. városi karnagy lett Düsseldorfban, 1850. pedig Kölnben; 1884. vonult nyugalomba, de 1851-52. nov. a párisi olasz operát vezette. A kölni konzervatoriumot s a Gürzenich-hangversenyeket igazgatta. Könyvei: Die Musik u. das Publikum (1864); Beethoven (1871); Aus dem Tonleben unserer Zeit (2 köt., 1868, uj gyüjtemény 1871); Musikalisches und Persönliches (1876); Briefe an eine Ungenannte (1877); Wie hören wir Musik? (1880); Goethes musikalisches Leben (1883); Erinnerungsblätter (1884) stb. Közel 200 zeneműve közt 6 opera, 2 oratorium, kántáték, kamarazene- és kisebb-nagyobb énekművek, zongoradarabok.

3. H. János báró, osztrák tábornok, született Brodyban 1754 jun. 10., megh. Lembergben 1819 jun. 5. Mint őrnagy és ezredes harcolt az 1788-1791-iki török háboruban, mint vezérőrnagy a franciák ellen 1792-97. és 1799-1801. Hollandiában, Olasz- és Németországban. 1809. mint altábornagy egy hadtest fölött parancsnokolt, ápr. 20. szerencsétlenül harcolt Abensberg mellett, ápr. 24. megverte Benierest Neumarkt mellett, máj. 3. megvédte Ebelsberget és máj. 21. és 24. vitézül harcolt Aspern mellett. Károly főhzerceggel támadt viszálya miatt röviddel a wagrami csata előtt lemondott a parancsnokságról; 1813. ő volt a parancsnoka az Ausztriától az illir határon felállított hadseregnek, ahonnan decemberben a fősereghez hivták. A béke megkötése után H. Erdélyben és Galiciában tábornok és táborszernagy lett.

4. H. János Ádám, német zenész, szül. Görlitz mellett Wendisch-Ossigban 1728 dec. 25., megh. Lipcsében 1804. jun. 16. Kántor atyját korán elveszítvén, Drezdában Homiliusnál tanult zongorajátékot és zeneelméletet; egyetemi évei alatt zeneleckékből élt, majd nevelősködött, 1758 óta Lipcsében, de 1781. a polgármester alapította hangversenytársaság igazgatását vállalta el, mely az u. n. Gewandhaus épületében tartotta előadásait. A karnagyságtól csak hajlott kora miatt mondott le 1801. Zenét irt 10 énekes szinjátékhoz; szerzett karénekeket, szimfoniákat stb. Megalapította a legrégibb szaklapot Wöchentliche Nachrichten und Anmerkungen (1766-70); irt tanulmányokat: Lebensbeschreibungen berühmter Musikgelehrten u. Tonkünstler (1784); Über Metastasió u. seine Werke (1786); Anweisung zum musikalisch richtigen Gesang (1774);Anweisung zum musikalisch zierlichen Gesang (1780). Kiadta Adlungnak Anleitung zur musikalischen Gelehrtheit c. könyvét jegyzetekkel (1783). Pergolesi és Haydn Stabat Mater-ját, Greun és Hasse egy-egy oratoriumát.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is