Himera
ókora város északi Sziciliában, az ilynevü folyó mellett (ma
Fiume Grande); görög ión gyarmatosok alapították Kr. e. 648. Eleinte
Phalarisnak, Akragas tirannusának hódolt meg a város, de csakhamar más
befolyások érvényesülnek és a karthagóiak tesznek hódító kisérleteket. A nagy
csata Kr. e. 480. ugyanazon időtájban esett meg a Hamilkar által vezényelt
300,000 főnyi karthagói hadsereg és a Gelon szirakuziai tirannus által
vezényelt nyugati görög hadak közt, mint a szalamiszi ütközet, Gelon hadai
győzelmet arattak; a karthagóiak szárazföldi seregét szétverték, a hajóhadakat
pedig fölégették. E győzelem legnevezetesebb eredménye a békekötés azon pontja
volt, mely szerint a karthagóiak arra kötelezték magukat, miszerint ezentul
tartózkodni fognak az emberáldozatok bemutatásától és ezt az okmányt
ünnepélyesen helyezték el egyik tüzetesen e célra épített templomban, hogy
irányadóul szolgáljon az utódoknak. Szirakuzai Hiero szárnyai alatt virágzásnak
indul a város, mig 409. karthagói csapatok véres megtorlást gyakorolnak; a
várost, mely Stesichoros költő szülővárosa volt, földig rombolják és azon a
helyen, hol Hamilkar elesett, 3000 hadifoglyot áldoznak. A város romjain a
karthagóiak Thermai nevén gyarmatot alapítottak, mely hires volt Heraklesnek
szentelt forrásairól és hűségesen ragaszkodott a rómaiakhoz, kiknek
szövetségese volt. V. ö. Holm, Geschichte Siziliens im Alterthum.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|