Hindu-Kus
(Hindu-Koh) a Kabul és felső Amu-Darja közt vizválasztóul
szolgáló, KNy-i irányt követő magas hegység Közép-Ázsiában, a párisi k.h. 72°
és 65° közt. K-i végében a Pamir-fensikhoz, Ny-i végében pedig az anatoliai
Taurushoz csatlakozik. É-i lejtője meredek, a D-i pedig széles lépcsőkbenk
ereszkedik le a Kabul völgye felé; e lépcsőket meredekfalu völgyek szakítják
meg, amelyekben a Szvat, Csitral, Alingar, Ali-sang, Tagau és Pandsir sietnek a
Kabul felé. A legmagasabb lépcső, illetőleg valóságos hegység a Lahori-lánc,
amely a H.-sal a Kafirisztán nevü, jó részben még ismeretlen vidéket fogja
körül. A H. K-i része mintegy 6000 m. átlagos magasságu; itt a legmagasabb
csúcs a Tigris Mir (7600 m.); a Ny-i rész a Koh-i-Babával (5500 m.) végződik. A
hágók elég számosak, de magasan fekvők. A K-i részben van a Barogil (4000 m.),
a Nuk-szán (5200 m.), a Dora (4000 m), azután a Khavaki (3960 m.); a Ny-i
részben a Szar-Ulang (4000 m.), a Kusán (4500 m.) stb. Mindezek közt a
legismeretesebb a Khavaki, a párisi k. h. 67° 40" alatt; rajta vezette át Nagy
Sándor a hadait és rajta kelt át a XV. században Tamerlan. A Lahori-hegyekben a
Tui v. Mosabar (6835 m.) a legmagasabb csúcs. A H. nagyobbára ősközetekből áll,
bár a vulkáni erőnek is vannak benne nyomai. Minő ásványi kincseket rejt
magában, nem igen ismerjük; a badaksani lapisz-lazuli és az uakhani rubinbányák
azonban hiresek. A helgység egyik jellemző tulajdonsága, hogy rajta az erdők
gyérek. A völgyekben azonban sok a gyümölcsfa és a szőllő sem hiányzik. A fauna
változatos; házi állatul leginkább a jak-tulok szolgál. V. ö. Biddulph, The
Tribes of the Hindoo Koosh (Kalkutta 1880).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|