Hipotézis

a. m. föltevés, a tudományos magyarázat segédeszköze, rendszerint az okozatoknak oly okból való leszármaztatása, melyet csak fölteszünk, mintegy próbakép, vajjon alkalmas-e arra, hogy belőle az illető okozatokat magyarázhassuk. Minthogy a legtöbb esetben az okozatnak okával való kapcsolata nem nyilvánvaló, azaz csak a tények egymásutánját figyelhetjük meg, de nem az okságilag egymáshoz tartozó tények összetartozását; más esetekben pedig egyáltalán csak az okozat van szemünk előtt, az okokat pedig keresnünk kell; de azért még sem állhatunk meg a puszta tények megállapításánál, hanem a tények összefüggését is akarjuk ismerni, kezdve a legközelebbiek részleges összefüggésétől föl a tudás egyetemességéig: bizonyos, hogy H.-ek nélkül nem lehetünk el, sem a legegyszerübb oksági kapcsolatok kutatásában, sem a részleges tudásból nagyobb, rendszeres tudás alakításának kisérleténél sem. Magától értetődik azonban, hogy a H. alakításánál s fölhasználásánál különös gonddal s óvatossággal kell eljárnunk. A H. külön módszeres eljárás, melynek megvannak a maga logikai szabályai. Ezek közt az első, hogy a H.-t annak tartsuk, ami, H.-nek és ne ténynek; mindig tudnunk kell, hogy a föltevés csak föltevés, melytől, mihelyt szükséges, meg kell tudnunk válni, hogy ujabb, jobb föltevést tegyünk helyébe. A második bizonyára az, hogy a H.-nek meg kell felelni feladatának, teljesítenie kell, amit tőle követelünk, magyaráznia kell, aminek magyarázására fölvettük, még pedig olykép, hogy a magyarázat módja ne ütközzék össze másutt helyeseknek bizonyult magyarázatmódokkal. Egyetlen egy tény, mely a H.-sel ellenkezik, lerontja; minden a H. segítségével magyarázott tény növeli erejét. Ha a jelenségek nagy körén belül a H. kivétel nélkül magyarázónak bizonyult; ha tovább egyéb H.-ekkel összehangzik; maga nem szorul ujabb mesterséges föltevésekre (segéd H.) s különben is beleillik tudásunknak már megállapított rendszerébe: akkor mindinkább nő megbizhatósága. Mindenesetre meg kell különböztetni azokat a H.-eket, melyek csak ideiglenes föltevések, de később a tények biztos ismeretével helyettesíttetnek, azoktól, melyek mivoltuknál fogva mindig csak H.-ek maradnak. A tudomány történetében különösen fontosak az atom H., a hő, elektromosság és mágnesség u. n. fluidumelmélete és végül, mint legtanulságosabb a fény kilövellési és hullámzási elmélete, melyek közül az utóbbi jelenleg általánosan el van fogadva.

Forrás: Pallas Nagylexikon