Hippias

1. Pisistratus fia, Kr. e. 527. atyja halála után fivérével, Hipparchosszal egyetemben (l. o.) átvette apja örökét. Bár büszke és dölyfös volt, eleinte mérsékelte magát és csak testvérének megöletése után (514) kezdett kegyetlenkedni, mire az Alkmeonidák a delfii jóshely erkölcsi és Spártának anyagi segítségével elüzték (510). H. először Sigeionba menekült, majd Darius persa királyhoz, akit háborura ingerelt, de a persák Marathonnál kudarcot vallottak és H. mint földönfutó halt meg Lemnoszban. - 2. H., eliszi, hirhedett szofista Kr. e. 400 körül, aki Protagoras és Sokrates kortársa; bölcseleti rendszerének sarkköve az önelégültség (autarkia) volt. Dicsekedett vele, hogy mindent tud és hogy minden kérdésre képes megfelelni, miért is Plato két párbeszédben ugyancsak pellengérre állította. Műveinek töredékeit Müller adta ki a Fragmenta historicorum Graecorum c. gyüjteményben (Páris 1848).

Forrás: Pallas Nagylexikon