Hirn
1. Gusztáv Adolf, francia fizikus, született Comarban
(Elzász) 1815 aug. 21., megh. u. o. 1890 jan. 14. Festék-kémikus volt egy
logelbachi kattungyárban, és midőn azt 1842. gyapjufonó- és szövő-gyárrá
alakítottak át, ott maradt, mint mérnök. Több munkát irt a hőtanról, a gőzgép-
és a szellőzők elméletéről, a tulhevítésről és a viz hőkapacitásáról. H. egy
pandinamometert is talált fel, 1880. egy meteorologiai obszervatoriumot
állított fel Colmarban, hol tudományos kutatásait folytatta. Nevezetesebb
munkái: L"équivalent mécaique de la chaleur (Colmar és Páris 1858); Théorie
mécanique de la chaleur (u. o. 1861, 2 köt., 3. kiad. Páris 1875); Analyse de
l"univers (u. o. 1868); Mémoire sur les anneaux de Saturne (Strassburg 1872);
Les pandynamometres (Páris 1876).
2. H. József, osztrák klerikális irányu történetiró, szül.
Sterzingben (Tirol) 1848. Az innsbrucki és bécsi egyetemeken bevégezve
történelmi tanulmányait, mint a tiroli történelem tanára jelenleg az innsbrucki
egyetemen működik. Művei: Kritische Geschichte des letzten Babenbergers
(Salzburg 1871); Rudolf von Habsburg (Bécs 1874. Gyarló munka); Eberhard II.
von Salzburg (1875); Erzherzog Ferdinand II. von Tirol (Innsburck 1885-1887, 2
köt.); Geschichte der Sagenbildunk (u. o. 1889).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|