Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hirsch... ----

Magyar Magyar Német Német
Hirsch... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hirsch

1. Ágost, német orvos, szül. Danzigban 1817 okt. 4., megh. Berlinben 1894 jan. 28. Orvosi tanulmányait - miután előbb kereskedő volt - lipcsében és Berlinben végezte, ahol 1843. doktorrá avatták. 1844. mint gyakorló orvos telepedett le Elbingben. 1850-59. több fontos értekezése jelent meg a tudományos folyóiratokban. 1863. Berlinbe hivatott, ahol mint az orvostan rendes tanára működött. 1865. a kormány megbizásából beutazta Nyugat-Poroszországot, ahol a meningitis cerebro-spinalis járványszerüleg fellépett; az ezen alkalommal nyert tapasztalatait a Die Meningitis cerebro-spinalis apidemica c. munkájában irta le. 1873. tagja a Cholera-Commission für das Deutsche Reich-nak, 1874. mint a német birodalom képviselője részt vett a nemzetközi kolera-konferenciában; 1879. pedig a kormány megbizásából tanulmányokat tett az oroszországban fellépett pestit-járványon. Művei közül említendők: Handbuch der historisch-geographischen Pathologie, mely mindenkor klasszikus munka marad, 2 kiadást ért; Das Auftreten u. der Verlauf d. Cholera in den preussischen Provinzen Posen und Preussen (Mai-September 1873. Berlin 1874, II. kiad. 1875); Mittheilungen über die Pest-Epidemie im Winter 1878-79 im russischen Gouvernement Astrachan (Berlin 1880); Geschichte d. Augenheilkunde (Lipcse 1877); Ueber die Verbreitung von Gelbfieber. Ein Beitrag zur Aetiologie der übertragbaren Volkskrankheiten; Ueber Schutzmassregeln gegen die von Ausland drohenden Volksseuchen stb.

2. H. Jenny, német irónő és a nőemancipáció egyik fő képviselője, szül. Zerbstben1829 nov. 25. 1860 óta Berlinben él. Itt előbb mint a Bazar szépirodalmi rovatának vezetője működött 1864-ig; azután 1883-ig a Letteverein (nőegyesület) titkára volt s 1870-81. a Frauenanwalt-ot szerkesztette. Több értekező és elbeszélő művet irt, az utóbbiakat nagyobbrészt E. Arbefekdt név alatt. Angolból lefordította Mill Stuart The subjection of women c. művét (3. kiad. 1891).

3. H. Miksa, német politikus és német gazdasági iró, szül. Halberstadtban 1832 dec. 30. Egyetemi tanulmányait bevégezvén, Európában s Afrika északi részén tett nagyobb utazást, melynek eredményéről két munkában számol be. (Skizze der volkswirtsch, Zustände in Algerien, 1857, és Reise in das Innere von Algerien, stb.) Visszatérve Berlinbe,Der Fortschritt c. politikai szemlét indította meg; 1868. angol tapasztalatai alapján nagy és sikeres mozgalmat teremtett Németországban munkásszövetségek alakítására s a Gewerkverein c. lapot is ő adta ki. 1869. beválasztották az északnémet szövetség képviselőházába, s ettől kezdve 1893-ig a birodalmi gyűlés tagja volt, a német haladópárthoz csatlakozván. A munkásszövetségek és a munkásbiztostás terén igen kiváló érdemeket szerzett magának, azonkivül a Verein für Socialpolitik és a Humboldt-akadémia alapítói közt is ott találjuk. Munkái: Normal-Statuten für Einigungs-Ämter (1872); Die gegenseitigen Hilfskassen u. die Gesetzgebung (1875); Was bezwecken die Gewerkvereine (6. kiad. 1884); Der Staat und die Versicherung (1881); Die hauptsachlichsten Streitfragen der Arbeiterbewegung (1886); Das Invaliditats- und Altersversicherungsgesetz (1890, 3-ik kiad.); Die Arbeiterschutzgesetzgebung (1892); Die Arbeiterfrage u. die deutschen Gewerkvereine (1893).

4. H. Mór (gerenthi) báró, német filantropus, született Münchenben 1831 dec., mint H. József báró legidősebb fia, és unokája H. Jakabnak, ki mint talmudtanuló kezdette meg és mint bajor udvari bankár és nemes ember fejezte be (1841) pályafutását. Belgiumban neveltetett; eleinte a bankszakmára, később iparvállalatokra, kivált vasutépítkezésekre adta magát, s egyebek közt megteremtette az európai török vasuti hálózatot. A francia-német háboru után Párisban telepedett le. Széptehetségű egyetlen fia H. Lucien, halála óta (1887) minden üzleti vállalattól teljesen visszavonult s idejének és vagyonának jelentékeny részét nagyszabásu jótékony munkának szenteli, Galiciában, Bécsben és Budapesten fejedelmi dotációkkal ellátott jótékonysági irodákat álltott fel, melyek révén nagyobb elemi csapások enyhítésére még rendkivüli, nagyobb adományokkal is szokott járulni. Azonkivül elemi iskolák felállítására és a kézmű terjesztésére 12 millió franknyi alapítványt tett Galiciában és hasonló tőkével megteremtette a «Baron H. Found»-ot New-Yorkban az odaérkező szegény kivándorlók segélyezésére. Legnagyobb műve az általa alapított gyarmatosítási társaság, melynek 50 millió frankot bocsátott rendelkezésére oly célból, hogy az Oroszországból kiüzött, v. kivándorlásra kényszerítette zsidó hitsorsosai számára földmivelő-telepeket létesítsen Kanadában, az Egyesült Államokban, kivált pedig Argentinában. E mellett az angol turf kedvelt és kiváló tagja, ki évenként jelentékeny összegekre rugó lóversenynyereményeit rendesen a londoni kórházaknak adományozza. Pozsony vármegyében, Szt. Jánoson szép birtoka van, ahol vadászatok alkalmával előkelő külföldi társaság szokott megjelenni.

5. H. Sámson Rafael, zsidó teologus, született Hamburgban 1808 jun. 20., megh. M. m. Frankfurtban 1888 dec. 31. Ifju korában a mannheimi talmudiskolát, később a bonni egyetemet látogatta, egymásután rabbi Oldenburgban, Emdenben, Nikolsburgban (ott morvai országos főrabbi) és M. m. Frankfurtban. Ő teremtette meg a modern ortodox zsidóságot, melynek élte fogytáig maradt következetes, gyakran szenvedélyes, de mindig őszintén meggyőződését követő előharcosa; a mostankori zsidóságban lábra kapott szakadást szintén ő indította meg. Vallásos elveinek terjesztésére, valamint a zsidó reformtörekvések elleni küzdelemre megalapította a Jeschurun c. folyóiratot (M. m. Frankfurt 1855-1870); ugyane céloknak szolgáltak apologetikai s polemikai, sőt nagyobb exegetikai művei is, mely utóbbiak, éppen e körülmény következtén, alig birnak tudományos beccsel. Közülök kiemeljük: Ben Uziel, Neunzehn Briefe über Judenth. (Altona 1836); Choreb, Versuche über Jiszroëls Pflichten (u. o. 1835-37); Denkschrift über die Judenfrage (Berlin 1873); Der Pentateuch, übersetzt u. erläutert (2.kiad. M. m. Frankfurt 1883) és Die Psalmen (u. o. 1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is