Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hirschfeld... ----

Magyar Magyar Német Német
Hirschfeld... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hirschfeld

1. Gusztáv, német geográfus és archeologus, szül. 1847 nov. 4. Tübingában; Lipcsében és Berlinben tanult, 1870. a régiségtani intézet Olasz-, Görögországba és Kis-Ázsiába küldte tanulmányutra; 1875-78. ő vezette az olimpiai ásatásokat. 1880. a königsbergi egyetemen rendes tanár lett. Művei: Athena und Marsyas (Berlin 1872); Paphlagonische Felsengraber (u. o. 1885); Die Felsenreliefs in Kleinasien und das Volk der Hittiter (u. o. 1887); Ausgrabungen zu Olympia (1877-78, többek közreműködésével); Griechische Inschriften des Britischen Museums (1893) stb.

2. H. Károly Frigyes, porosz tábornok, szül. Strehlenben 1744 jul. 16., megh. Brandenburgban 1818 okt. 8. Részt vett a bajor örökösödési és a Hollandia elleni háboruban és 1793. és 1794. a Rajna mellett harcolt; 1801. vezérőrnagy lett, 1806. Auerstedt mellett elfogták; 1813. egy honvéd-dandár parancsnokságát vette át s 1813 aug. 27. megverte a franciákat Hagelsberg mellett. Majd altábornaggyá neveztetvén ki, Magdeburg bekerítését vezette s megvétele után e vár parancsnoka lett. 1815. mint gyalogsági tábornok nyugalomba vonult.

3. H. Móric, porosz tábornok, szül. 1791., megh. 1859. Coblenzben okt. 13. H. Károly Frigyes fia. Részt vett az 1806. és 1807. a franciák ellen vivott csatákban, az angolnémet legió egy lovasezredében Wellington alatt Spanyolországban harcolt; 1815. ismét a porosz hadseregbe állott, az 1849. badeni hadjáratban egy hadtestet vezényelt és a 8. hadtest parancsnokoló tábornoka lett Coblenzben. Fivérei: Jenő (szül. 1784., elesett Spanyolországban 1811) és Adolf (megh. Gothában 1858 máj. 11.) szintén porosz tábornokok voltak.

4. H. Ottó, német ardheologus, szül. Königsbergben 1843 márc. 16. Berlinben, Mommsen alatt végezte tanulmányait és jelenleg az ókori történet tanára a berlini egyetemen. Főbb művei: Untersuchungen aus dem Gebiete der romischen Verfassungsgeschichte (1876); és az Inscriptiones Galliae Narbonensis (1888, I.) c. kutfőgyüjtemény. Számos értekezést irt a szaklapokba. Kiadta továbbá a Corpus Inscriptionum III. kötetének 3. pótfüzetét, mely a dalmátországi feliratokat tartalmazza (1891). Pannonia történetéről is közölt több dolgozatot, igy: Zur Geschichte des pannon.-dalmatischen Krieges (Hermes, 25 köt.) és rokon közlemények (az Archäolog-Epigraphische Mittheilungen aus Österreich - Ungarn cimü folyóiratban), melynek egyik társszerkesztője. A bécsi egyetemen archeologiai-epigr. szeminárium dolgozatait is szerkesztette 1885-87-ig.

5. H. Sámuel Greifenson, l. Grimmelshausen.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is