Hitel-egyesületek

az olyan előre meg nem határozott számu tagokból álló társaságok, amelyek a kölcsönösség alapján azért alakulnak, hogy tagjaiknak hitel szükségleteit könnyebben és olcsóbban elégíthessék ki. A H. tagjai mindig egyetemlegesen, de néha korlátoltan, máskor pedig korlátlanul felelősek idegen személyekkel szemben. A társaság vagyona nem állandó, mert ez a tagok törzs-betéteiből állván, a be- és kilépő tagok számával együtt növekszik vagy fogy. A törzsbetétet a tagok rendesen kisebb részletekben fizetik be és e fizetményeikről betéti könyvecskét kapnak. A hitel-egyesületek működése arra irányul, hogy részint saját tőkéjéből, részint hitelműveletek utján szerzett pénzből olcsó és nyugalmas hitelt nyujtson a saját tagjainak. Nem nyerészkedésre alapított üzérkedő vállalatok ezek és ezért nem is az egyes üzletrészekre eső osztalék nagysága szerint kell a működésüket megitélnünk, hanem azt kell tekintetbe vennünk, hogy mennyire sikerült az apró, heti v. havi betéteket nagyobb tőkékké egyesítenie, és hogay mily mértékben tudta tagjainak hitelszükségleteit kielégíteni. A hitel-egyesületek különösen Angliában, Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Svédországban terjedtek el; hazánkban ujabb időben szintén több H. keletkezett, melyek közül jelentőségükre nézve kiválnak a pestvármegyeiek. A H.-et az 1875. évi XXXVII. t.-c. a szövetkezetek közé sorolja és 223-257. §§-aiban rendelkezik róluk. Az 1880. LX. t.-c. a H. számára adómentességet állapít meg. L. még Szövetkezetek.

Forrás: Pallas Nagylexikon