Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hitvédelemt... ----

Magyar Magyar Német Német
Hitvédelemt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hitvédelemtan

(apologetika), a keresztény vallásnak ellenségeivel szemben való védelmének tudománya. A kereszténység kezdete óta támadásoknak volt kitéve. Innen van, hogy a keresztény H. őrségi keletü. Az egyház hite változatlan maradt ugyan a bölcseleti áramlatok folyamában, de a kereszténység hitelreméltóságának érvei és a katolicizmus alaki elvének alapjai a kutlura változása szerint az időközönkint fölmerült bölcseleti véleményekre és támadásokra való tekintettel illesztettek rendszerbe. A keresztény H. kezdetben törvényszéki védelem volt, mivel a kereszténységet politikai okokból támadták. - A zsidók ellen használt hitvédelemnek középpontja Krisztus messiási méltóságának bizonyítása volt, kiben az ószövetség jövendölései és előképei beteljesedtek, és annak a hangsúlyozása, hogy a keresztény vallás a zsidó vallásnak befejezése, tökéletesítése. A VII. században, midőn az iszlám fegyverrel terjeszté vallását, a keresztény H. a kereszténységet összehasonlítja az iszlámmal és párhuzamot von Krisztusnak és Mohammednek személye között. Mikor az uj-platonizmus Plato bölcseleti eszméi alapján iparkodott ellentétet mutatni ki az egyház tanai és a bölcselettudomány között, az egyház tudósai a platói bölcseletet alkalmazták annak a kimutatására, hogy a józan ész és a kinyilatkoztatás között nincs ellentét. Mikor meg az arabok szemkápráztató kulturája és Avverhoës fordításai Aristoteles nevében iparkodtak megtámadni a kereszténységet, a kifejlesztett aristotelesi bölcseletet alkalmazták az egyház tudósai, hogy a kinyilatkoztatás és a bölcselet összhangját bebizonyíthassák. A XV. és XVI. sz. renaissance-irói az ókori skeptikus rendszerek nevében támadták a kereszténységet; ezen rendszerrel szemben a H. a kereszténység őscsiráit kutatta az emberiség multjában és azt bizonyította, hogy a kereszténység lényegében oly régi, mint maga a vallás és az emberiség. A XVI. sz. reformáció-mozgalma uj módszert termett, t. i. a történeti bizonyítás módszerét. Mikor a naturalizmus, a deizmus és a racionalizmus az ész vallását akarta a kinyilatkoztatott vallás helyébe avatni, a hitvédelem iránya ismét uj fordulatot vőn, a kinyilatkoztatás lehetőségének, szükségességének s bizonyosságának ismertető jeleivel foglalkozott és a hitelreméltóság érveit fejtegette bővebben. Az évszázadok tudománya és bölcselete hangyaszorgalommal rakta le a keresztény hitvédelemnek - a demonstratio christiananak - alapjait. Enciklopedikus, munkakák: a Démonstrations évangéliques 16 kötete, a Dictionnarie d" apologistet involontaires két kötete, Jaugey: Démostration apologétique de la Foi catholique vaskos két kötete. Magyarra le vannak fordítva Hettinger, Bougaud, Chateaubriand és Duilhé de St. Projet munkái, Weisz munkájának fordítása pedig folyik; Dudek dr. eredeti apologiát irt, mely 1893. került a nyilvánosság elé; Székely István dr. megirta a szentirás apologiáját és a keresztény metafizika kérdéseinek nagy apologiáján dolgozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is